Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
39. táblázat. A kereső népesség számának megoszlása járásonként az egyes gazdasági ágazatokban 90 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében Nagymihály 4 085 s O' oc 2 920 v ! o 1 802 § Ç© O jS 2 3 Töketerebes 4 739-ve© 'G © ©g © 'T* ! r S(N 5 ocs 5 14 380 1 Kassa környék j* si O' ' S O.fi © ’t Í f fNTf ©r § 54 6981 Rozsnyó i z Ss oc E g s •-rO' E O'© 33 5631 Nagyröce 3 © o-Tt s S-cioo o Rimaszombat Ú3 f 'Cz O'5 Soe -T s« © © T Ín o-r Losonc 5 ??©JO z s fl* ooO' ? § fN INs s © G © Nagykürtös 2 968 £ © O' S iS s ©O' ©© •s Ï oO' f 5 Léva ©©. 1 •ovo ~ V-l <N n o © S oc O' s oc c-° O 1 Nyitra oo00 O 160521 T w-io' O •T OO © § 4 632 2 V-l 00 s 17 5451 3 Érsekújvár £<N oc 15 2251 rľ© p-O'. t© SO © Cl© % f--' 1 Komárom ” T© = © § 6279|© 5-oo-E* s Vágsellye© " t © 'C o-T O-©i Galánta —1 o£S rl^r OC§ g r-~CJ © © © oo Dunaszcrdahely-t ©s © o 'S©1 fi O'© V-, oo ©00 Szene o T-i■n S © -r 00 P 3 ~~ Tf O' »r© © -r 'f -4o Vl Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság, vadászat és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások Erdőgazdálkodás Halgazdálkodás Ásványkincs kitermelés Ipari termelés 1 Aram, gáz és vízellátás :2 u Nagy- és kiskereskedelem, gépjármüvek és használati cikkek javítása C I Í 1 ■o o ■a-4 Pénzügyi szektor Ingatlanforgalmazás, kereskedelmi szolgáltatások, tudomány és kutatás Közszolgálat, honvédelem Oktatás Egészségügy és szociális ellátás További köz- és szociális szolgáltatás —ő o o CN K:0 ezer Sk-t. Az átlagkereseti mutatók az országon belül jelentős eltérést mutatnak, a NUTS 3 régiók szintjén a Pozsonyi kerület vezet. A bérek mutatóiban a magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai régiók mutatói elmaradnak az országos átlagtól, s ennek legfőbb kiváltó oka, hogy a munkavállalók számára magasabb kereseti lehetőségeket biztosító ágazatok jelenléte a magyar kisebbségi térben nem jelentős - a legnagyobb foglalkoztatók a legalacsonyabb munkabért biztosító ágazatok: agrárium, élelmiszeripar, textilipar, oktatásügy. Az átlagtól alacsonyabb bérszinten a munkaerő képzettségének kedvezőtlen mutatói is visszatükröződnek (Michálek 2005). 6.5. A MUNKAERŐ MIGRÁCIÓJA A régió gazdaságának szerkezeti átalakulása, a lakosság tömeges foglalkozáscseréje jelentős népesség- és munkaerő-migrációt váltott ki. A dél-szlovákiai belső migrációs folyamatok jellemzője, hogy a magasabb képzettségűek egyrészt a keleti járásokból (itt a munkanélküliségi ráta 20% körül mozog) a nyugati járásokba vándorolnak és telepednek le (egyértelmű célterületnek a Pozsony-Dunaszerdahely övezet számít), valamint a régión belül a nagyobb térségi központok számítanak célpontnak. Mindkét felvázolt migráció esetében a jobb gazdasági tényezők, a munkavállalás, a színvonalasabb szolgáltatások igénybevételének lehetőségei, a kedvezőbb életkörülmények ösztönzik a vándorlást (Lelkes 2004a). Az 1990-ben megnyílt országhatárok lehetővé tették dél-szlovákiai lakosságának is a nemzetközi migrációban történő részvételét, ám a fennálló jogszabályi korlátozások miatt az esetek többségében csak ideiglenes külföldi tartózkodási formában jelent meg a nemzetközi migráció (főleg tanulmányi céllal töltöttek el hosszabb-rövidebb időt a régió lakosai a határon túl, mindenekelőtt Magyarországon, Csehországban), a tartós lakhelyváltással kísért külföldre emigrálás nem jellemezte a régió populációját.
