Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
A dél-szlovákiai munkaerőpiac ágazati és bérezési mutatói 89 A déli határvidék középső és keleti felében a határokon átnyúló gazdasági egybekapcsolódás sem hat élénkítően a foglalkoztatási vizonyokra, ugyanis a szocialista korszak Magyarországon is perifériává tette a szlovákmagyar határ déli oldalának középső és keleti szakaszát. A fentiekből adódóan a „zsákutcás” jellegű határrégiókból a vállalkozóbb kedvű, képzett, produktiv rétegek jelentős része elvándorol a gazdasági centrumok közelségét élvező délnyugati régiókba. 6.4. A DÉL-SZLOVÁKIAI MUNKAERŐPIAC ÁGAZATI ÉS BÉREZÉSI MUTATÓI Munkapiaci szemszögből tekintve a gazdasági átalakulás alatt a legnagyobb megrázkódtatás a régió egyik fő foglalkoztatóját, a mezőgazdaságot érte (az összterület több mint 70%-át mezőgazdasági termőterületek képezik). A rendszerváltást követően a hagyományos mezőgazdasági termelőszövetkezeteket felváltó gazdasági szervezetek a racionális foglalkoztatást helyezték előtérbe, s ez különösen a falvakban élőket érintette igen hátrányosan. A mezőgazdaság munkaerőigénye az ágazat teljes strukturális átalakulása miatt a töredékére csökkent, s a létszámleépítés következtében tízezrek veszítették el munkahelyüket. Az elmúlt másfél évtized alatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya több mint 75%-kal csökkent, a legjelentősebb csökkenés a régió nyugati felében ment végbe. Az elkövetkező években azonban már nem várható az agráriumban foglalkoztatottak számának további csökkenése, ami a racionális foglalkoztatottsági szint elérésének és az ágazat sikeresnek mondható revitalizációjának eredménye (a 2001—2005 időszakban az agrárszektor csak két évben volt veszteséges, ami kedvező jel lehet a jövőt illetően a mezőgazdasági vállalkozások számára). A gazdasági átalakulás a régió ipari foglalkoztatottságát is erősen érintette, a ipari termelés mértékének visszaesése, illetve a versenyképtelen vállalatok bezárása jelentős ipari munkanélküliséget is generált a rendszerváltás első tíz évében. Az ipari ágazatokon belül legjelentősebb foglalkoztatáscsökkenés a élelmiszeriparban (mindenekelőtt a cukorgyártásban és a konzerviparban) és a gépiparban ment végbe (Korec 2005). Az új évezredbe lépve a régió ipari foglalkoztatottsága lényegesen fellendült, különösen a délnyugati alrégióban megvalósított ipari beruházásoknak köszönhetően (külföldi befektetők több ezer új munkahelyet biztosítottak Szencen, Galántán, Nyitón, Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban). A régió középső és keleti járásaiban elvétve jelent meg egy-két számottevőbb munkahelyteremtő ipari beruházás (kivétel mindössze Losonc és Kenyhec). A piacgazdaság térhódítása folytán 1990- től kezdve a szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma és aránya folyamatosan emelkedett, az elmúlt másfél évtizedben tehát a régió sikerágazátának a szolgáltatások számítanak. A szolgáltatásokon belül a foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban ment végbe, azonban számottevően gyarapodott a pénzügyi tevékenységekben, az ingatlanügyletekben és gazdasági szolgáltatások foglalkoztatottak száma is. Az oktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban munkát vállalók száma szintén gyarapodott, de a növekedés mértéke ezekben az ágakban elmaradt az előzőekben említett szolgáltatói ágazatokétól. 2005-ben éves átlagban 17 274 Sk volt a szlovákiai átlagkereset nagysága, amely közel 10%-os emelkedést jelent a 2004-es esztendőhöz viszonyítva. A havi átlagbérek a pénzügyi szolgáltatásokban a legmagasabbak, ott a havi átlagbér 33 716 Sk volt 2005-ben. A második legmagasabb bérszintet az energiaipar mutatta 2005-ben - havi 28 907 Sk átlagbérszinttel. A közigazgatásban és a hadseregnél dolgozók havonta átlag 24 563 Sk-t kerestek, míg a kereskedelemben ez 20 287 Sk, a postán és a távközlésben pedig 21 045 Sk volt. A legalacsonyabb bérszint a mezőgazdaságban, az oktatásügyben és az egészségügyben volt, ahol az átlagbér alig haladta meg a 14
