Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
40 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben 6. táblázat. A népesség megoszlása településnagyság szerint Szlovákia, NUTS 4 Lakosság összesen ebből az adott népességszámmal rendelkező településen élők száma 0-199 200-499 500-999 1 000- 1 999 2 000- 4 999 5 000- 9 999 10 000- 19 999 20 000- 49 999 50 000- 99 999 100 000 + Szlovákia 5 389 180 47 119 272 335 544 261 783 756 772 349 381 901 451 621 840 604 634 904 660 330 Szene 55 948 59 1 950 5 772 14 626 12 643 5 541 15 357 0 0 0 Dunaszerdahely 114 788 510 5 797 16 267 22 482 19 683 14 078 12481 23 490 0 0 Galánta 95 004 0 1 126 4 139 23 918 27 047 5 677 33 097 0 0 0 Komárom 107 037 288 3 208 5 811 17 075 25 252 8 060 10 747 36 596 0 0 Léva 118 695 1 225 8 261 22 424 23 893 11 243 15 459 0 36 190 0 0 Nyitra 163 768 196 5 219 10 327 31 528 21 840 9 486 0 0 85 172 0 Érsekújvár 147 703 0 4 124 10 998 30 253 28 989 10 400 21 619 41 320 öl 0 Vágsellyc 54 196 0 0 897 6 423 22 438 0 0 24 438 0 0 Losonc 73 343 861 6 267 13 652 10 098 4 126 0 10 362 27 977 0 0 Nagyröcc 40 563 1 484 4 879 6 405 3 559 3 147 7 991 13 098 0 0 0 Rimaszombat 82 648 4 404 12 137 16 075 8 448 9 646 7513 0 24 425 0 0 Nagykürtös 46 355 2 223 9 104 11 617 9 549 0 0 13 862 0 0 0 Kassa környék 110 997 1 358 13 230 21 306 31 236 28 962 14 905 0 0 0 0 Nagymihály 109 547 290 7219 28 644 14 910 9 058 9 504 0 39 922 0 0 Rozsnyó 62 038 1 317 6 555 14 458 8 344 7 008 5 125 19231 0 0 0 Töketerebes 104 633 701 7 862 21 833 26 399 8 803 15 883 0 23 152 0 0 16 dél-szlovákiai NUTS 4 együtt 1 487 263 14916 96 938 210 625282 741 239 885 129 622 149 854 277 510 85 172 0 Megjegyzés: 2005. december 31-én érvényes adatok. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. vitathatatlan és szembeötlő társadalmi minőségeiken kívül, illetve a társadalmi közegükön és környezeti feltételeiken kívül megfelelő életkörülményeket tudnak kínálni, valamint számos lehetőséggel rendelkeznek a turizmus, ezen belül is az agroturizmus, továbbá a vállalkozások területén is. A vidék rejtett lehetőségei elsősorban a lakhatás terén kezdenek aktivizálódni. Ez természetesen nem minden vidéki településre érvényes - a fejlődés elsősorban a nagyobb városok közelében, a főbb útvonalak mentén, illetve a városok irányából könnyen megközelíthető térségekben mutatkozik. Tetten érhető egy további tényező is: a problémás társadalmi csoportok jelenléte, illetve hiánya (Spišiak 2005). Az elmúlt másfél évtizedben tovább folytatódott a periférián levő vidék elnéptelenedése, elsősorban a kistelepülések esetében, mely kedvezőtlen folyamatot egyéb demográfiai, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők is kísértek. A települések civilizációs feltételeiben beállt jelentős mértékű pozitív változás ellenére is, főleg a központoktól távolabb fekvő kistelepülések nagy része esetében, hiányzik a megfelelő aktivitás. Ebben közrejátszik a munkalehetőségek hiánya, az ezzel öszszefüggésben felmerülő szociális és gazdasági problémák — az eredmény pedig az, hogy a vidéki településeken egyre több a nem lakott ingatlan (Zubriczký 2005). A Dzurinda-kormány ugyan elfogadott egy programot a falvak megújítására, ennek teljesítéséhez azonban rendszerint nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi források. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a demográfiai helyzet és a munkalehetőség motiválta migráció a város-falu viszonylatában stabilizálódott, sőt a városi agglomerációk többsége esetében jelentős mértékű vándorlás volt tapasztalható a vidéki települések irányába, a vidék szociális-demográfiai helyzete ettől lényegesebben nem változott. A populáció elöregedése intenziven folytatódik annak minden kísérő jelenségével együtt, s ezek maguk után vonják a közügyek intézésében és az érintett közösségek problémáinak a megoldásában való egyre gyengülő részvételt. A vidéki lakosság kedvezőtlen korösszetétele azt a kulturális tőkét is meghatározza, amelyen belül az elért végzettség és szakmai képzettség egyre fontosabb szerepet játszik. A periferikus régiókban fekvő vidéki települések kulturális tőkéje nem felel meg az aktuális munkapiaci igényeknek, s ennek következtében magas a munkanélküliség, hanyatlik az életszínvonal és egyre nagyobb a szegénység.
