Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
Településszerkezet és annak alakulása 39 bánus központok vidékeik jelentős részére is kedvező, kisugárzó, fejlesztő hatással bírnak majd. A 2891 szlovákiai településből városi ranggal 138 rendelkezik, ahol a lakosság több mint 56%-a él. A nagyságrendet tekintve csak két nagyváros található az országban: Pozsony (425 ezer lakos) és Kassa (235 ezer lakos). Az 50—100 ezer lakosú nagyságkategóriába 9 szlovákiai város tartozik, bennük él az ország lakosságának a 12%-a. Dél-Szlovákia az országos átlagtól lényegesen alacsonyabb városi jelleggel bír, ami az országos átlagtól kedvezőtlenebb településszerkezetének következménye (Lelkes 2004d). Míg az átalakulás időszakát megelőzően a városok intenzív kvantitatív növekedést mutattak, mára ez a fejlődés lelassult, bizonyos esetekben leállt, sőt ellenkező tendenciát mutat. 1991-től a városokban élő lakosság aránya enyhén csökkent, és enyhe csökkenést mutat a városi jellegű települések átlagos lélekszáma is. A 10 ezer főt meghaladó lélekszámú városok valamennyi kategóriája esetében enyhén csökkent a lakosság aránya, a legjelentősebb visszaesést a 100 ezres nagyságrendű városok mutatták. A közepes és nagyobb városok lakosságának fogyása elsősorban a falvak felé irányuló kiköltözés számlájára írható, de a városok természetes népszaporulata is csökkenő tendenciát mutat, ezzel a városok közelmúltig kedvező demográfiai mutatóinak hatása mára jelentős mértékben redukálódott. A kisvárosok, amelyekben maximum 10 ezer fő lakik, enyhe növekedést értek el a lakosok száma terén az elmúlt évtizedben. A vidék helyzetét tekintve az átalakulás időszakában egyre komolyabb problémát jelentett, hogy a vidék elvesztette hagyományosan domináns gazdasági hátterét, a mezőgazdasági termelést. Ez a háttér tulajdonképpen már az átalakulás időszaka előtt felbomlott, a vidéki települések munkavállalói elsősorban az iparban és a szolgáltatások terén nyertek alkalmazást. A vidéket jelenleg a munkaerő viszonylag diverzifikált és széles szakmai irányultsága jellemzi, miközben a vidék gazdasági bázisa egyre inkább eltávolodik a mezőgazdaságtól (Spišiak 2005). A vidéki települések minőségi feltételeinek fejlődése — elsősorban a műszaki infrastruktúra terén, mint például a gáz- és vízvezeték, a csatornahálózat kiépítése - nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ezek a települések a 5. táblázat. A településszerkezet megoszlása a települések lakossága szerint Szlovákia, NUTS 4 Települések száma összesen ebből az adott népességszámmal rendelkező település 0-199 200-499 500-999 1 000- 1 999 2 000- 4 999 5 00O- 9 999 10 000- 19 999 20 000- 49 999 50 000- 99 999 100 000 + Szlovákia 2 891 382 791 769 559 263 55 32 29 9 2 Szene 29 1 5 7 10 4 1 1 0 0 0 Dunaszerdahely 67 3 15 22 16 7 2 1 1 0 0 Galánla 36 0 3 6 16 8 1 2 0 0 0 Komárom 41 2 8 8 12 8 1 1 1 0 0 Léva 89 8 25 32 17 4 2 0 1 0 0 Nvitra 62 1 15 14 22 8 1 0 0 1 0 Érsekújvár 62 0 11 14 22 10 2 2 1 0 0 Vágsellye 13 0 0 1 4 7 0 0 1 0 0 Losonc 57 6 21 19 7 2 0 1 1 0 0 Nagyröcc 42 12 15 9 3 1 1 1 0 0 0 Rimaszombat 107 34 39 23 6 3 1 0 1 0 0 Nagykürtös 71 17 28 18 7 0 0 1 0 0 0 Kassa környék 114 10 39 30 23 10 2 0 0 0 0 Nagymihály 78 2 21 40 11 2 1 0 1 0 0 Rozsnyó 62 10 19 22 6 3 1 1 0 0 0 Töketerebes 82 4 22 31 19 3 2 0 1 0 0 16 dél-szlovákiai NUTS 4 együtt 1 012 110 286 296 201 80 18 11 9 1 0 Megjegyzés: 2005. december 31-én érvényes adatok. Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007
