Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
24 A regionális fejlesztéspolitika giót a Domica Mikrorégió Polgári Társulás, a Galyasági Településszövetség, a Bódva Unió Szövetség, valamint a Holocén Természetvédelmi Egyesület hozta létre. Az együttműködés legfontosabb területe a természetközeli turizmus infrastruktúrájának megteremtése, emellett aktív szervezője kíván lenni az évről évre megrendezésre kerülő Gömör-Tomai fesztiválnak. A Miskolc és Kassa, valamint Borsod- Abaúj-Zemplén megye és a Kassai kerület által létrehozott Kassa-Miskolc Eurorégió több évszázados hagyományon, testvérvárosi, jószomszédi és baráti kapcsolatokon alapulva jött létre, s hosszú távon kínál lehetőséget a két város, továbbá a hozzájuk tartozó térségek együttműködéséhez, az uniós felzárkózás közös tennivalóinak megoldásához. A szerződés a határokon átnyúló térség gazdasági, tudományos, ökológiai, idegenforgalmi, kulturális és oktatási fejlesztését hangsúlyozza. A Zemplén Eurorégió 2004 áprilisában alakult 32 szlovákiai, illetve magyarországi kistérség, civil szervezet és önkormányzat részvételével. Az együttműködés központi céljai között szerepel a kis- és középvállalkozások fejlesztése, vállalkozói övezetek kialakítása, valamint egy regionális vállalkozói információs adatbázis létrehozása. A Kárpátok Eurorégió az első kimondottan kelet-európai eurorégiós kezdeményezés. A létrehozásáról szóló egyezményt 1993. február 14-én írták alá Debrecenben. A Kárpátok eurorégió az Északkeleti-Kárpátok területét foglalja magában, de kiterjed a tőle északra és délre elhelyezkedő dombvidékekre és a Nagyalföld északkeleti részére is. A Kárpátok Eurorégió öt ország területére terjed ki, a felszíne tagolt, megtalálhatók benne magashegységek, középhegységek, medencék és alföldek egyaránt. A régió népességi és vallási szerkezete sokrétű, hasonlóan a terület nyelvi, etnikai szerkezetéhez. A Kárpátok Eurorégió Szlovákiára eső része az ország gazdasági és szociális problémákkal leginkább sújtott területe. Két legnagyobb városa — Kassa és Eperjes — a terület társadalmi, gazdasági és kulturális életének központjai. A szerződés a határokon átnyúló térség összehangolt gazdasági, tudományos, ökológiai, idegenforgalmi, kulturális és oktatási fejlesztését hangsúlyozza. 2.3.3. Civil szféra - a „Nagy Bumm” A civil szféra a területfejlesztés regionális intézményrendszerének fontos szereplője. A célok sokasagának érdekében tömegesen jöttek létre nonprofit szervezetek az elmúlt tíz évben (civil szféra robbanásszerű fejlődése a Dzurinda-kormány megalakulását követően indult el 1998-ban). 2. táblázat. A szlovák-magyar határ menti fontosabb euroregionális szerveződések alapadatai Euroregionális szerveződés Az alapítás éve Terület km2 Népesség Ezer fő Ebből a szlovákiai lakosság részaránya (%) Kárpátok Eurorégió 1993 154 042 15 708 9,8 Neogradiensis Eurorégió 1999 4 668 360 39,8 Ipoly Eurorégió 1999 6 325 542 54,0 Vág-Duna-lpoly Eurorégió 1999 14 283 2 082 34,5 Kassa-Miskolc Eurorégió 2000 14 000 1 512 50,7 Sajó-Rima Eurorégió 2000 6 000 650 29.3 Hármas Duna-vidék Eurorégió 2001 5 805 640 32,0 Karszt Eurorégió 2001 951 74 89,5 Ister-Granum Eurorégió 2003 2 020 210 31,0 Zemplén Eurorégió 2004 6 599 486 72,8 Forrás: Szlovák Köztársaság Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma, 2008.
