Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
A területfejlesztés regionális intézményrendszere 25 A civil társadalom részvétele a községek/városok/régiók fejlesztésében6 és irányításában egészen napjainkig erőteljes növekedést mutat, sőt a közeljövőben a regionális politikában a civil szerveződések akár a politikai pártok komoly ellenfeleivé nőhetik ki magukat. Ez a napjainkban egyre kézzelfoghatóbbá váló tendencia összhangban van az EU fejlesztési politikájának új irányaival, melyek a központi, regionális, helyi és uniós kormányzati szervek, a magánszektor, valamint a helyi és országos szintű civil szervezetek közötti együttműködést, partnerséget hangsúlyozzák (Tóth 2005). A civil szervezetek a regionális fejlesztés területén leggyakrabban a következő kihívásokkal és lehetőségekkel szembesülnek: => konzultáció, képzés; => a monitoring szervezeteiben való részvétel; => a területfejlesztés irányító testületéiben történő részvétel; => a fejlesztési források megszerzésének a lehetősége. 2005. december 31-én 27 221 regisztrált civil szervezet volt Szlovákiában, amely közel 30%-os növekedést jelentett a 2003-2005 közötti időszakban. A civil szektor makrogazdasági szinten jelentős tényező: szolgáltatásaik összértéke, valamint önmagában a közösségi fejlesztés értéke azt mutatja, hogy a szektor nem megfelelő működése, esetleges hanyatlása jelentős negatív hatással lenne a társadalmi-gazdasági fejlődés egészére, ugyanis a nonprofit szervezetek tevékenysége meghatározó gazdasági hatásokat indukál. A szlovákiai nonprofit szektor nagy várakozással tekintett az uniós csatlakozás elé (a fenti számbeli növekedés is ezt támasztja alá), hiszen a csatlakozás kapcsán számtalan olyan forrás nyílt meg számukra, melyek segítségével jelentős mértékben növelhették tevékenységük hatékonyságát és intenzitását. Az elvárások között fontos helyen szerepelt az is, hogy a fenti források végre lehetővé teszik a szervezetek hosszú távú és kiszámítható működését7 8, illetve a mindenkori állami szereplők nem „támogatói”, hanem végre partneri kapcsolatba kerülnek a nonprofit szervezetekkel. Az elmúlt két év alatt a civil szervezetek hatékonysága és működése javult (amit a források átlátható felhasználása követelt meg“), valamint beigazolódott, hogy a civil szervezetek a területfejlesztés lényeges szereplőinek tekinthetőek, mert => a civil szervezetek jelentős része tapasztalatot szerzett a pályázati rendszerekben; => a területfejlesztés feladatainak jelentős része állami, önkormányzati feladatként nem végezhető el; => a civil szervezetek képesek alternatív források felkutatására és megszerzésére megfelelő állami, önkormányzati együttműködés esetén; => képesek meggyőzni, bevonni és mozgósítani a lakosságot a területfejlesztési programokban történő hatékony és öntevékeny részvételre; 6 A fenti területeken az alábbi jogi formában működnek a civil szervezetek: polgári társulások (a jogi fonna kereteit a 83/1990. Tt. számú törvény határozza meg), alapítványok (a jogi forma kereteit a 34/2002. Tt. számú törvény határozza meg), jótékonysági alapok (a jogi fonna kereteit a 147/1997. Tt. számú törvény határozza meg), közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szervezetek (a jogi fonna kereteit a 35/2002. Tt. számú törvény határozza meg). 7 Ugyanakkor fontos kiemelni azt a tényt is, hogy a szlovákiai jogi környezet is lényegesen javult az előző évekhez képest, lehetővé téve, hogy a személyi jövedelemadó 2%-át mind a fizikai, mind a jogi személyek felajánlják a civil szervezeteknek (az 595/2003. Tt. számú törvény értelmében), korábban ugyanis csak a fizikai személyek élhettek az adójuk felajánlásával, annak is csak 1%-ával. 8 Fontos megjegyezni, hogy az uniós csatlakozás után lett általános a projektek utólagos támogatása. Ez nagy vitát váltott ki a civil szervezetek körében, ugyanis a források utólagos szétosztása több esetben lehetetlenné tette a civil szervezet működését.
