Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
10. Befejezés
10. BEFEJEZES A rendszerváltáskor súlyos regionális egyenlőtlenségeket örökölt az ország, ráadásul a gazdaság átszerveződése, a piaci viszonyok kialakulása növelte a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Dél-Szlovákiában az 1990-es években a gazdasági ágazatok többsége válságba került, némely kistérségnek korábban meghatározó ágazatai csaknem teljesen eltűntek, illetve a töredékére csökkentek (pl. bányászat, gépgyártás). A régión belül a többségében magyarlakta tér különösen a közlekedési hálózat elmaradottságából adódó elzártsága miatt többé-kevésbé a külföldi tö'ke érdeklődési körén kívülre került, ezért az infrastrukturális hátrányok mérséklését az elkövetkező években kiemelt prioritásként kell kezelniük a politikai élet szereplőinek. Az elmúlt tíz év egy új térstruktúra megjelenését hozta, amely egy átalakult térségi és települési tagoltság jeleit mutatja, ahol az országhatáron túlnyúló régióformáló erők is lényeges szerephez jutnak. Az uniós csatlakozás a déli országrész és az ott élők számára óriási lehetőség. Azonban nem szabad az uniós taggá válástól a régió automatikus innovációs felemelkedésére számítani, mert az uniós tagság csak lehetőségeket nyújt a régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklésére, a szerkezetváltásra és a sikeres felzárkózás elősegítésére A tényleges társadalmi és gazdasági felemelkedés a régiókon múlik, ugyanis a decentralizált döntéshozatal eredményeképpen a helyi társadalom akarata, kezdeményezőképessége, áldozatkészsége, lokálpatriotizmusa a térségek átalakulásának kovásza. Természetesen a magyar kisebbség által lakott régiók periferikus jellegének megszüntetéséhez szükséges a kedvező központi kormányzati és regionális önkormányzati politikai környezet is, ugyanis a forráselosztásnál (legyen az uniós vagy nemzeti) és a fejlesztési beruházásoknál a magyarlakta régiók gyakran a szlovák nacionalista politikai döntéshozatal áldozataiul esnek: elsősorban a szlovákok által lakott amúgy is fejlettebb települések és régiók számítanak kiemelten kedvezményezettnek. Ma a szlovák-magyar határ mentén olyan mértékű területi különbségek fordulnak elő, amelyek elfogadhatatlan esélyegyenlőtlenséget teremtenek a társadalom ott élő tagjai számára, s megfelelő beavatkozás hiányában a szegregációs folyamatok felerősödése, a hátrányos helyzetű térségek teljes leszakadása fenyeget (elsősorban Gömörben és Nógrádban áll fenn ez a veszély). A területi egyenlőtlenségek jórészt a gazdasági tényezők egyenlőtlen földrajzi eloszlásában gyökereznek. Az uniós csatlakozás óta eltelt három év után a magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai régió gazdasági mutatói még mindig kedvezőtlenebbek, mint az ország többi régiójának hasonló mutatói, azonban a tendenciákat meghatározó folyamatok terén lényeges változásról beszélhetünk (pl. a vállalkozói aktivitás élénküléséről), elsősorban a Pozsony-Dunaszerdahely-Párkány tengely mentén, ezen belül is a Dunaszerdahelyi, Szenei és Galántai járásban. A dél-szlovákiai régiók innovációs képességében mutatkozó eltéréseket a régiók gazdaságának strukturális szerkezete (az alacsony hozzáadott éltéket produkáló gazdasági ágazatok dominálnak), a minőségi közlekedési infrastruktúra és a magasan képzett humán erő
