Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
10. Befejezés
218 Befejezés források hiánya, valamint a szlovák—magyar nemzetiségi viszony korlátozó volta okozza. Ebből kiindulva az elkövetkező években a területfejlesztési innovációs politikának komplex módon kell megközelítenie a problémát, a segítségnek pedig koncentrált formában, strukturálisan és regionálisan célzottan kell megjelennie. A dél-szlovákiai fejlesztési politikának kiemelt figyelmet kell összpontosítani a szomszédos magyarországi régiók sajátosságaira is, ugyanis a lehetséges fejlesztési irányok azonosak a határ két oldalán és mivel az országhatár gazdasági szempontból lényegében jelentőségét veszti mint belső határ, a gazdaság fejlődése az egyik oldalon kihat a másik oldal társadalmi-gazdasági szövetének alakulására is. Az innovációs folyamatok térbeni terjedésében meghatározó szereppel bír a tér településszerkezete. A magyarlakta dél-szlovákiai régiók településszerkezete e tekintetben kedvezőtlen (aprófalvas), különösen a közép- és kelet-szlovákiai régiókban. Az innováció szórásában a településszerkezeten belül kiemelt szerep hárul a városokra, mivel azok az innováció befogadásának, újrafogalmazásának és kisugárzásának központjai, s megtennékenyítő hatással vannak az őket körülvevő régiókra. A többségében magyarlakta dél-szlovákiai régiók között az innovációs versenyképességet illetően elsősorban Dunaszerdahely városa emelkedik ki, amelyet Érsekújvár és Komárom követ. Nincs egyszerű és általános „varázsszer” a regionális versenyképesség javítására. A délszlovákiai területi egyenlőtlenségek lényeges mérséklése csak hosszú idő alatt valósítható meg. Az elkövetkező évtizedben ezen területi egyenlőtlenségek számottevő gyengülése nem várható, ugyanis a versenypiacon nyilvánvalóan jobbak az erős társadalmi és gazdasági bázissal rendelkező nyugat-szlovákiai régiók és települések esélyei, a pozícióikból adódóan feltehetően nagyobb eséllyel juthatnak a megújulást elősegítő forrásokhoz, mint a közép- és kelet-szlovákiai versenytársaik. Az azonban bizonyos, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió segítésének kiemelt társadalmi kérdésként történő kezelése lényegesen csökkentheti a napjainkban fennálló szakadékot a déli országrész nyugati és keleti régiói között. Az elmúlt tíz év alatt lezajlott a közigazgatás átalakítása, a regionális politika szempontjából nem kevés ellentmondással, bár az önkormányzatok létrejötte kedvező feltételeket teremtett a regionális és lokális gazdaságfejlesztés számára. Ebben az időszakban kidolgozták a területfejlesztéssel kapcsolatos törvényi és stratégiai feltételrendszert, amely alapvető reformokat indított el a szlovákiai területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerében, megteremtette a tervezés és a programozás, valamint a decentralizáció feltételrendszerét. A reformok amellett, hogy decentralizációs folyamatokat indítottak el, kereteket biztosítottak a területfejlesztés szereplőinek az együttműködéshez mind országos, mind regionális, mind pedig helyi szinten. 50. ábra. A területfejlesztés hosszú távú céljai a modern piaci viszonyok között => munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták mérséklése => a túlnépesedett városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás csökkentése => a nemzeti erőforrások hatékony hasznosítása => a régiók közötti indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése => a regionális kultúrák és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre => a népesség és a környezet egyensúlyának a megőrzése, illetve helyreállítása Forrás: Faragó 1987, Horváth 1998.
