Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
212 A magyar kisebbség által lakott körzetek zetiség részaránya 79 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, a nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok miatt a szakképzett munkaerő elvándorlása magas. Közel fél évtizede a körzetet a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi ráta jellemzi. Ennek értéke 2007 őszén 28% volt, az átlagkeresetek pedig Szlovákiában az egyik legalacsonyabbak. A körzetben kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalat, határain túlra nyúló tevékenységi területtel az építőanyag-ipar (mindenekelőtt a körzet északi felében, Nyustán és Tiszolcon), a könnyűipar (Füleken több évtizede folyik konyhai tűzhelyek, valamint zománcozott kádak és mosdók gyártása), a bútoripar és az élelmiszeripar (a hús- és tejfeldolgozó-ipar központja Rimaszombat) rendelkezik. A körzet ipari termelésében 2007-ben jelentős változás következett be, miután Rimaszombatban megtelepedett az autóalkatrészeket gyártó Sewon Ecs koreai tulajdonú vállalat, amely jelenleg hétszáznál több alkalmazottat foglalkoztat (a vállalat a szintén koreai K1A autógyár egyik beszállítója). Középtávon a régió ipari teljesítményének növeléséhez jelentősen hozzájárul majd a már megkezdett rimaszombati ipari park kiépítése. A körzet déli felében mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, az északi területek kevésbé termékeny talajain burgonya- és rozstermesztés, külterjes állattenyésztés folyik. A régió idegenforgalmi potenciálja az egyik legnagyobb az országban, gazdag műemlékekben (a rimaszombati régi megyeház, Murány várának romja, a vámosbalogi kastély) és természeti értékekben egyaránt (Murányi-fennsík Nemzeti Park, Csereshegység Tájvédelmi Körzet, Csízi gyógyvízfürdő). Az alacsony idegenforgalmi infrastruktúra miatt azonban az idegenforgalomból származó bevételi források nem jelentősek (az elkövetkező évek során a gazdaságfejlesztésen belül fokozott figyelmet kell szentelni a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére). 9.13. ROZSNYÓI KÖRZET A Rozsnyói járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A terület 1996-tól a Kassai kerülethez tartozik. A Rozsnyói körzet nagyobbrészt hegyvidéki jellegű, a felszín túlnyomó részét a Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai töltik ki. A körzet központja a Rozsnyói-medencében fekszik, melyet dél felől a Gömör-Tomai-karszt határol. A januári középhőmérséklet -4,0 °C, a júliusi 19,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 695 mm (a legtöbb csapadék júniusban — 93 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 34-45 mm). Területe 1173 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 61 887 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 18 954, a szlovák nemzetiségű lakosoké 38 967 és a roma kisebbségé 2908 volt. A népesség koröszszetétele az országos átlagnál jóval kedvezőbb (a 0-14 évesek részaránya 19,47%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 62 település tartozik, ebből kettő városi jogállású: Rozsnyó (19 261 fő) és Dobsina (4896 fő). A magyar nemzetiség részaránya 32 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a körzet gazdasága másfél évtizede stagnál, nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok alakultak ki. Magas a munkanélküliség (2007 őszén a körzetben az értéke 20% volt), az átlagkeresetek messze elmaradnak a szlovákiai átlagtól. A körzetben számottevő az építőanyag-ipar, a gépipar, az energetikai ipar, a papíripar. Nagyszaboson több mint kétszáz éve folyik papírgyártás, napjainkban is itt működik az ország egyik legfontosabb papírgyára. Jelentős a bútoripar és az élelmiszeripar termelése, legjelentősebb ipari központja Rozsnyó (ahol több éves hiábavaló törekvés után várhatóan 2009-ben átadásra kerül a térség első ipari parkja). A körzetben a növénytermesztés természeti feltételei itt a legkedvezőtlenebbek egész Dél-Szlovákiában
