Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Tőketerebesi körzet 213 (a mezőgazdasági földterületek közel kétharmadát rétek, legelők teszik ki, ahol elterjedt a külterjes állattenyésztés). Az idegenforgalom a sok történelmi műemléknek köszönhetően élénk (Krasznahorka vára, Rozsnyó óvárosa, betléri kastély), de vonzó a gyönyörű természeti környezet (Szlovák-karszt Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, martonházi aragonitbarlang), valamint a téli sportok kedvelői számára kiépített sportközpontok (Imrikfalva). A körzet látogatottságának további növekedése várható az elkövetkező években, amelynek azonban alapfeltétele az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások színvonalának lényeges javítása. 9.14. KASSA KÖRNYÉKI KÖRZET A Kassa környéki járás területén jött létre 2004. január 1-jén. 1996-ban a Kassa vidékiről Kassa környékire keresztelt területet a Kassai kerülethez sorolták be. A körzet központi részét a Kassai-medence, valamint a hozzá tartozó Tornai-medence alkotja. Nyugat felől a Gömör- Szepesi-érchegység és a Gömör-Tomai-karszt, kelet felől pedig az Eperjes-Tokaji-hegység határolja. A januári középhőmérséklet -3,9 °C, a júliusi 19,7 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 630 mm (a legtöbb csapadék júniusban - 82 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 30-39 mm). Területe 1533 knf. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 106 999 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 14 140, a szlovák nemzetiségűé 84 846 és a roma kisebbségé 5393 volt. A népesség korösszetétele az országos átlagnál jóval kedvezőbb (a 0-14 évesek részaránya 21,97%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A körzethez összesen 114 település tartozik, amelyből kettő városi jogállású: Szepsi (9525 fő) és Mecenzéf (3667 fő). A magyar nemzetiség részaránya 26 településen haladja meg a 10%-ot. A köizet közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasága másfél évtizede stagnál, a gazdasági és szociális viszonyok kedvezőtlenek. 2007 őszén a munkanélküliségi ráta értéke 15% volt, az átlagkeresetek pedig nem érték el az országos átlag 70%-át sem). A körzetben kevés a körzet határain túlra nyúló tevékenységi területtel rendelkező iparág. A legjelentősebbek az építőanyag-ipar (a tornai cementgyár a körzet legnagyobb üzeme), a gépipar, a bútoripar (Mecenzéf), az acéltermékek gyártása (Stósz) és az élelmiszeripar. A körzet gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő települése Kenyhec. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei különösen a déli és a keleti területeken kedvezőek (ahol számottevő a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés a csaknem negyedmillió lakossal rendelkező Kassa ellátása végett). A körzet idegenforgalmi potenciálja jelentős. Műemlékekben (a tornai vár, a jászói kolostor) és természeti értékekben (Szlovákkarszt Nemzeti Park, stószi gyógyfürdő, ránkfuredi gyógyfürdő) egyaránt gazdag, azonban a turisztika nagyobb gazdasági szereppel csak az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését követően fog bírni. 9.15. TŐKETEREBESI KÖRZET A Tőketerebesi járás területén jött létre 2004. január l-jén. 1996-tól a Kassai kerületbe kapott besorolást. A körzetet nyugat felől az Eperjes-Tokaji-hegység, dél felől pedig részben a Zempléni-hegység és a Tisza folyó határolja, miközben a legnagyobb részét a keletszlovákiai alföld tölti ki (azon belül pedig jelentős a Bodrogköz részesedése). A januári középhőmérséklet -3,8 °C, a júliusi 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 564 mm (a legtöbb csapadék júniusban — 76 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 26-39 mm). Területe 1074 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 103 779 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 30 425, a szlovák nemzetiségűeké 67 200 és a roma kisebbségé 4616 volt. A népesség korösszetétele az országos átlagnál kedvezőbb (a 0-14 évesek részaránya 20,71%), amit a körzetben élő jelentős roma kisebbség magas ter-
