Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
208 A magyar kisebbség által lakott körzetek velés alatt a járás területének 83,5%-a áll, a szántók aránya 78,46%, ami országos összehasonlításban az egyik legmagasabb érték. Az idegenforgalmi vonzerőben meghatározó szereppel bír a Vág folyó, a vágkirályfai vízi erőmű részét képző víztározó, valamint a deáki községben található termálfürdő (a 67 °C-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz a reuma és egyéb mozgássérülési betegségek kezelésére alkalmas). 9.7. NYITRAI KÖRZET A Nyitrai és az Aranyosmaróti járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A terület 1996 óta a Nyitrai kerülethez tartozik. A körzet a Duna menti alföld északkeleti részén terül el, melybe észak felől benyúlik a Tribecs-hegység. Januári középhőmérséklete —2,2 °C, a júliusi 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 580 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 69 mm, a legkevesebb januárban hull le - 32^40 mm). Területe 1 392 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 207 162 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 11 439, a szlovák nemzetiségűeké 191 382, a roma nemzetiségűeké pedig 645 volt. A népesség korösszetétele az országos átlaggal majdnem megegyező, de a szlovák-magyar határ mentén található körzetek között a legkedvezőbb demográfiai mutatókkal rendelkezik - a 0-14 évesek részaránya 18,01%. A települések száma 95, mely közülük 3 város: Nyitra (86 726 fő), Aranyosmarót (13 781 fő), Verebély (9493 fő). A magyar nemzetiség részaránya 17 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A körzet gazdasága képezi a Nyitrai kerület gazdaságának motorját, a gazdasági élet alapjait az elektrotechnikai ipar (az egyik lejelentősebb beruházó a japán Sony), a vegyipar, az autóalkatrész-gyártás, a műanyaggyártás és -feldolgozás, az üvegipar, az építőipar (Nyitraivánkán hozta létre az osztrák Bramac cég az ország legmodernebb építőanyag-ipari üzemét), az élelmiszeripar és a szolgáltatások képezik. A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kiválóak, a szántóföldi termelés mellett jelentős a szőlőtermesztés is. A körzet Szlovákia egyik legjelentősebb borvidéke. A munkanélküliségi és bérezési mutatók a körzet nyugati felében sokkal kedvezőbbek a környező körzetek azonos mutatóihoz képest (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta 5% volt). A körzeti székhely szerepe jelentős Szlovákia kulturális, oktatási és tudományos életében (Andrej Bagar Színház, Konstantin Egyetem, Szlovák Mezőgazdasági Egyetem). Idegenforgalma élénk, ami köszönhető Nyitra gazdag kulturális életének, a változatos tájnak (a hegyvidéki és az alföldi jellegű tájak egyaránt megtalálhatók a régióban), valamint az itt található számos történelmi és egyházi műemlékeknek (nyitrai vár, ghymesi vár, kistapolcsányi kastély). 9.8. LÉVAI KÖRZET A Lévai járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A terület 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A Lévai körzet három geomorfológiai egység határán terül el: nyugati felét a Duna menti alföld, keleti felét pedig a Selmecihegység és a Korponai-fennsík alkotja. Januári középhőmérséklete -2,0 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos memiyisége 589 mm (a legtöbb csapadék júniusban és júliusban — 64 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 35-40 mm). Területe 1551 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 155 114 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 33 524, a szlovák nemzetiségűeké 82 993, a roma nemzetiségűeké pedig 1242 volt. A népesség korösszetétele jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag - a gyermekek (0-14 évesek) részaránya mindössze 13,48%. A települések száma 89, ebből 4 város: Léva (36 538 fő), Ipolyság (8061 fő), Zselíz (7522 fő) és Tolmács (4305 fő). A magyar nemzetiség részaránya 55 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési
