Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Párkányi körzet 209 fekvése kedvezőtlen. A körzet gazdasági válsággal sújtott több éve, a munkanélküliségi és a bérezési mutatók Nyugat-Szlovákiában itt a legkedvezőtlenebbek. A körzet munkanélküliségi rátája az országosnál 4%-kal magasabb (2007 őszén a munkanélküliségi ráta értéke 12% volt), míg a bérek az országos átlagnál 30-35%-kal alacsonyabbak. A körzet gazdaságában a legmeghatározóbbak a Léván és Tolmácson összpontosuló gépipari, energetikaipari (Mohi atomerőmű), textilipari és élelmiszeripari üzemek (malom-, sütő- és tejipar, borászat). A körzet a déli országrész egyik legjelentősebb ipari parkjával rendelkezik, amely Léván épült ki, s a termelés legkülönbözőbb ágazataiban kínál munkalehetőséget az élelmiszeripartól az autóiparon át, az energiatermelésen keresztül a famegmunkálásig (az ipari parkban megtelepedett tíz cég együtt kétezer munkahely kialakítására tett ígéretet). A körzet déli felében jelentős ásványvízkészlet található (Szántó, Szalatnya), amelyek gazdasági hasznosítása egyre növekvő tendenciát mutat (az egyik legkedveltebb ásványvízmárkává váltak Szlovákiában az utóbbi évek alatt). A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet, a falvakban található borospincesorok jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, azonban a hiányzó turisztikai infrastruktúra miatt a bor- és vidéki turizmus napjainkban még jelentéktelen. A körzet turisztikai kínálatában jelenleg a legmeghatározóbb elemeknek a történelmi és kulturális műemlékek (a lévai vár, a Franz Schubertemlékszoba Zselízen), a hontvarsányi Margit- Ilona termálfürdő, a Garam és az Ipoly folyók számítanak. 9.9. PÁRKÁNYI KÖRZET Az Érsekújvári járás déli harmadában jött lére 2004. január 1-jén. 1996-tól a Nyitrai kerület része. A körzetet legnagyobb részben a Duna menti alföld tölti ki. Az alföldi jellegtől eltérő tájjelleget mindössze a délkeleti szegletében kiemelkedő andezitsalakkőből és tufából álló Helembai-hegység mutat, melyet az Ipoly választ el a Börzsönytől. Januári középhőmérséklete —1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban - 65 mm, a legkevesebb januárban hull le - 32 mm). Területe 443 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 33 166 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 26 165, a szlovák nemzetiségűeké 6174, a roma nemzetiségűeké pedig 197 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál: a gyermekek (0-14 évesek) részaránya 15,21%. A települések száma 23, köztük egy város található: Párkány (11 708 fő). A magyar nemzetiség részaránya valamennyi településen meghaladja a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás következtében a körzet gazdasága közel egy évtizedig stagnált, s ennek következtében Délnyugat-Szlovákia egyik legkedvezőtlenebb munkapiaci viszonyai alakultak ki az 1990-es évek végére. A munkanélküliség az országos átlagnál 10%-kal volt magasabb, az átlagkeresetek pedig az országos mutatóknál mintegy 25%-kal voltak alacsonyabbak. 2001-ben újult meg a Párkány—Esztergom közötti hídösszeköttetés, amely nagy lendületet adott a párkányi körzet gazdaságának. Gyors fejlődésnek indult a szolgáltatási szektor, köszönhetően a város kedvező közlekedés-földrajzi és idegenforgalmi adottságainak, s a körzet munkaerejének foglalkoztatásában jelentős szerephez jutottak a határ déli oldalán (Esztergomban, Vácott és Dorogon) található ipari üzemek (2007 őszén az esztergomi Suzuki autógyár 6300 alkalmazottjából 2700 volt szlovákiai állampolgár, ami azt jelenti, hogy a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati Peugeot-Citroën után a harmadik legnagyobb autógyári munkaadónak az esztergomi vállalat számít a Szlovákia állampolgárok körében). Napjainkban a körzet munkanélküliségi rátája megegyezik az országos átlaggal (8%). A körzet legjelentősebb vállalatai a székhelyen találhatók (a legnagyobb gazdasági szereplő a papír
