Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Vágsellyei körzet 207 terül el, a Duna menti dombvidék és a Duna menti síkság határán. Januári középhőmérséklete —1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban — 65 mm, a legkevesebb januárban hull le - 32 mm). Területe 903 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 116 428 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 31 106, a szlovák nemzetiségűeké 82 877, a roma nemzetiségűeké pedig 761 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0-14 évesek részaránya 17,02%. A települések száma 39, köztük a két város, Érsekújvár (42 226 fő) és Nagysurány (10 491 fő). A magyar nemzetiség részaránya 13 településen haladja meg a 10%ot. Az átlagkeresetek az országos mutatóknál 15-20%-kal alacsonyabbak, míg a munkanélküliségi ráta közel 1%-al magasabb (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta 7,5% körül mozgott). A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős élelmiszeripari termelés nagymértékben leépült az 1990-es évek végére. A körzet gazdasága mindenekelőtt az elektrotechnikai termelésen (a legjelentősebb a német Osram vállalat Érsekúj várótt, amely villanyégőket és egyéb fényforrásokat gyárt - 2007 nyarán 1800 alkalmazottja volt), műanyag-feldolgozáson (ajtók és ablakok gyártása) és a szolgáltatásokon alapul. A körzetben a mezőgazdasági termelés feltételei kitűnőek (a szántók részaránya magasan meghaladja az országos átlagot), számottevő a szőlészet és borászat a régió dombvidéki felében. A körzeti székhely fontos vasúti közlekedési csomópont. A leglátogatottabb turisztikai célpontoknak a gazdag kulturális élettel rendelkező Érsekújvár mellett a termálvízfúrdők számítanak (Érsekújvár, Szenese). 9.6. VÁGSELLYEI KÖRZET A Vágsellyei járás területén jött létre 2004. január 1 -jén. A Vágsellyei járás az 1996-os területi átszervezést követően jött létre ismét, amikor is a Nyitrai kerületbe sorolták . A körzet a Duna menti alföld középső részén terül el, a Duna menti síkság és a Duna menti dombvidék határán (északkeleti részére nyúlik be a dombság). Januári középhőmérséklete -2,2 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 568 mm (a legtöbb csapadék júliusban — 64 mm, a legkevesebb januárban hull le - 35-40 mm). Területe 356 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 54 000 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 19 283, a szlovák nemzetiségűeké 33 435, a roma nemzetiségűeké pedig 539 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a szlovák— magyar határ mentén található körzetek között viszonylag kedvező értékkel rendelkezik (a 0-14 évesek részaránya 17,58%). A körzet népességét az életkor alapján kettősség jellemzi: a 80-as években tetőző betelepülés miatt rendkívül kedvező demográfiai képet mutat Vágsellye a vidéki községekkel szemben. A települések száma 13, melyek között egy város található: Vágsellye (24 564 fő). A magyar nemzetiség részaránya 11 településen haladja meg a 10%-ot. A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági élet és az ipari termelés a körzeti székhelyre összpontosul, ezért ott a munkanélküliségi és bérezési mutatók sokkal kedvezőbbek a vidéki települések azonos mutatóihoz képest. A körzet munkanélküliségi rátája az országosnál 3%-kal alacsonyabb, míg a bérek az országos átlagnál kb. 20%-kal alacsonyabbak. A körzet gazdaságában a legmeghatározóbb a földgáz feldolgozásával foglalkozó Duslo vegyipari vállalat (több mint 3000 dolgozót foglalkoztat), melynek termelési profiljához a különféle szilárd és cseppfolyós műtrágyák, gumiipari, illetve vulkanizációs alapanyagok és termékek gyártása tartozik (a termékek több mint 80%-a kivitelre kerül). A női munkaerő foglalkoztatásából a legnagyobb mértékben a textilipar veszi ki részét. A körzetben a mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, mezőgazdasági mű
