Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
206 A magyar kisebbség által lakott körzetek 20 cég telepedett meg különböző nagyságú raktáraival, köztük olyan nagy nemzetközi vállalatok is, mint a Tesco, a Billa, a DHL, a Volvo, Goodyear stb. A körzet legmeghatározóbb idegenforgalmi vonzerejét a szenei Napfényes Tavak jelentik. 9.4. KOMÁROMI KÖRZET A Komáromi járás területén jött létre 2004. január 1-jén. A körzet a Nyitrai kerületbe tartozik. A Komáromi körzet a Duna menti alföld déli részén terül el, a Duna menti dombvidék és a Duna menti síkság határán. A januári középhőmérséklet -1,9 °C, a júliusi 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék júniusban — 65 mm, a legkevesebb januárban hull le - 32 mm). Területe 1100 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 108 556 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 74 976, a szlovák nemzetiségűeké 30 079, a roma nemzetiségűeké pedig 1211 volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0-14 évesek részaránya 16,42%. A települések száma 40, közülük 3 város: Komárom (37 366 fő), Gúta (10 823 fő) és Ógyalla (8153 fő). A magyar nemzetiség részaránya 38 településen haladja meg a 10%-ot. A népesség területi eloszlására, településszerkezetére jellemző, hogy míg a Nyitra folyótól keletre eső területen a közepes és nagyközségek vannak túlsúlyban, addig a körzet Csallóközre eső részén főképp kisfalvak találhatók (a Gúta környékére jellemző tanyavilág Szlovákiában egyedi jelenségnek számít). A körzet közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős gépipari termelés leépült, melynek következtében a körzet gazdasága közel másfél évtizede stagnál. A harmadik évezred elején Délnyugat-Szlovákia egyik legkedvezőtlenebb munkapiaci viszonyai alakultak ki a régióban (2002-ben az országos átlagnál 6-7%-kal volt magasabb a munkanélküliség, az átlagkeresetek az országos mutatóknál 25-30%-kal voltak alacsonyabbak), amelyet mára - az elmúlt 5 évben - a magyarországi Komáromban és körzetében található ipari vállalatok (pl. a finn Nokia mobiltelefongyára) jelentősen mérsékeltek (2007 őszén a körzetben a munkanélküliségi ráta az országos átlagnak megfelelő 8% volt). A körzet gazdaságában számottevő a cipőgyártás (a Rieker Komáromban), a hajógyártás (a rendszerváltozást követően a piacvesztés miatt csaknem csődbe jutott a komáromi hajógyár, de végül is sikerült új piacokat szereznie, napjainkban közel 1000 főt alkalmaz), a bőripar, a sörgyártás (a holland Heineken csoportba tartozó Aranyfácán sörgyár Ógyallán) és az elektronikai ipar (a gútai Kromberg-Schubert kábelgyár a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat a körzetben). A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, mezőgazdasági művelés alatt a körzet területének 78,75%-a áll (a szántók aránya csaknem eléri a 70%-ot). A körzet kiemelkedően magas gabonatermelése mellett számottevő a szőlőtennelés (a régió borászata újjászületőben van). A körzet gazdasági fejlődéséhez - a gazdasági kapcsolatok élénküléséhez - jelentős mértékben hozzájárul majd a szlovákiai Komárom és a magyarországi Komárom között megépítendő új, nagy teherbírású dunai híd, amelyhez a szükséges tervdokumentációkat a két város önkormányzata 2007-ben készítette el. A körzet idegenforgalma jelentős, köszönhetően a történelmi és technikai műemlékeknek (a komáromi erődrendszer, az izsai Leányvár, a gútai vízimalom), a gazdag kulturális és tudományos életnek (Jókai Színlráz, Selye János Egyetem, az ógyallai csillagvizsgáló), a természeti értékeinek (Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzet, termálvíz) és a határ menti fekvésnek. 9.5. ÉRSEKÚJVÁRI KÖRZET Az Érsekújvári járás északi felének területén jött létre 2004. január 1-jén. Az Érsekújvári körzet a Duna menti alföld délkeleti részén
