Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
16 A regionális fejlesztéspolitika A dokumentum megfogalmazza az ország középtávú stratégiai fejlesztési prioritásait és az azok eléréséhez vezető utat, meghatározza a 2004-2006 közötti időszak operatív programjait és azok pénzügyi kereteit. 2005 októberében a kormány jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kidolgozott feltétel- és szabályrendszert, amelynek alapján individuális állami támogatás nyújtható a munkahelyteremtő beruházóknak. A kormány számára a 2005-ös év az EU 2007-2013 programozási időszakára történő stratégiai tervezés időszakát is jelentette, ami végett fokozott ütemben folytatta az ország új, középtávú stratégiai fejlesztési tervének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 dokumentumnak a kidolgozását, amelynek az első változatát 2005 októberében fogadta el a kormány. A dokumentum elfogadását követően számos hazai és uniós észrevétel született a tervdokumentummal kapcsolatban, amelyek bedolgozását követően 2006 tavaszán a kormány a 457/2006. sz. kormányrendeletben ismételten elfogadta az 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó új, középtávú stratégiai fejlesztési tervét az országnak. A stratégiai tervdokumentum tartalmazza az ország gazdasági és társadalmi felemelkedése végett prioritásként kezelendő területeket és aktivitásokat 2007-2013 között (melyek számára a forrásokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap biztosítják majd). A 2006 nyarán bekövetkezett kormányváltás után a hatalmat megszerző Fico-kormány ezen stratégiai tervdokumentumot átdolgozta, majd a kormány által 2006 telén elfogadott dokumentum került Brüsszelbe s szolgált kiindulási pontként az Európa Bizottsággal való tárgyalásokon a 2007-2013 programozási időszak támogatási céljainak és feltételeinek véglegesítésére. A szlovákiai régiók fejlődése szempontjából a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete 2007-2013 stratégiai dokumentum mellett a második legmeghatározóbb stratégiai dokumentumnak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Stratégiai Vidékfejlesztési Terve 2007-2013 számít, mely a vidéki térségek társadalmi és gazdasági felemelkedését hivatott koordinálni a 2007-2013 uniós programozási időszakban. 2.2. DÉL-SZLOVÁKIA A POLITIKAI KÖRNYEZET TÜKRÉBEN A magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai régiók kevés kivételtől eltekintve nagyon kedvező agráradottságokkal rendelkeznek, a mezőgazdasági földterületeken belül a szántók részaránya itt a legmagasabb az országban. Ezen természeti adottságok a kommunisták számára közel fél évszázadon át hivatkozási alapul szolgáltak arra, hogy az érintett régió nagyobb részét számottevő ipartól és szolgáltatási szektortól mentes rurális területekként tartsák fenn (Lelkes 2003, Lelkes 2004a). A kommunista államirányítás azonban az agrárjelleg konzerválása mellett még arra is ügyelt, hogy a régió közlekedési infrastruktúrája se fejlődjön, mivel a dél-szlovákiai határok stabilitásával kapcsolatosan állandó félelmeik voltak (Korec 2005). A kommunisták fenti államirányítási lépései oda vezettek, hogy az 1989-ben végbement rendszerváltást követően a magyar kisebbség által lakott dél-szlovákiai tér piacgazdaságra történő átmeneti rajtpozíciója a legrosszabb volt az országban (Gajdoš 2004a). A régió mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatai az elsők között mentek csődbe a szabadpiaci versenyben. A régió hátrányos helyzetén a társadalmi és gazdasági átalakulás első 8 évében a hatalmon levő nacionalista-populista erők az ország nemzetközi elszigetelődésével párhuzamosan tovább rontottak, a déli régiók agrárgazdaságából és elmaradott technológiai szerkezetű iparából munkájukat elvesztett tízezrek kerültek az utcára, ami az országos átlagot magasan meghaladó munkanélküliséghez vezetett a tárgyalt régióban (Spišiak 2004).
