Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
Dél-Szlovákia a politikai környezet tükrében 17 1. táblázat. Szlovákia és a dél-szlovákiai járások mezőgazdasági földterületeinek főbb mutatói (központilag megállapított hivatalos átlagár hektáronként 2003. január 1-jére vonatkozólag) NUTS 4 régiók, Szlovákia A mezőgazdasági földterületek kiterjedése (ha) A szántóknak a mezőgazdasági földterületeken belüli részaránya (%) A mezőgazdasági földterületek átlagos ára (Sk/ha) A szántók átlagos ára (Sk/ha) A rétek, legelők átlagos ára (Sk/ha) Szene 29 433 93,7 80 868 81 082 50 189 Gál ánta 52 666 93,5 90 779 91 226 49 772 Dunaszerdahcly 81 740 91,1 90 955 92 494 54 468 Komárom 86 593 87,9 76 247 77 455 51 706 Érsekújvár 108 241 87,7 79 195 80 570 43 207 Vágsellye 29 689 93,9 78 458 78 931 52 715 Léva 112 606 83,5 60 936 65 237 23 476 Nyitra 68 503 89,9 67 637 68 383 39 594 Nagykürtös 53 212 57,6 30 678 37 748 18 069 Losonc 41 112 50,2 25 135 35 630 14 185 Rimaszombat 84 142 51,6 25 938 36 047 13 701 Nagyrőce 25 490 41,0 21 723 33 338 11 888 Rozsnyó 37 541 31,0 15 634 29 590 9 179 Kassa környék 76 677 72,1 28 014 32 497 14 226 Tőketerebes 79 099 73,5 36 188 40 702 18 585 Nagymihály 72 658 66,5 34 845 41 443 17916 Szlovákia 2 442 230 59,8 38 001 52 925 12 057 Fonás: A szerző saját számításai a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala adatai alapján. A magyarlakta régiók versenypozíciójában javulás 1998 őszén állt be, amikor a demokratikus Szlovákia kiépítését szándékozó politikai pártoknak sikerült választási győzelmet aratniuk, s az új kormányzati szervek prioritásként kezdték kezelni az ország társadalmilag és gazdaságilag elmaradott déli régióinak felzárkóztatását. A dél-szlovákiai területek társadalmi és gazdasági elmaradottságának felszámolása végett folytatott kormányzati munka jelentős része a szlovákiai magyarok legjelentősebb politikai erejéhez, a Magyar Koalíció Pártjához (MKP) kapcsolódik. Az MKP az 1998-2006 közötti kormánykoalíciók legstabilabb politikai pártjaként az ország kormányzásában folyamatosan arra törekedett, hogy a megszerzett kormányzati pozíciók (mezőgazdaság, építésügy, régiófejlesztés, környezetvédelem, gazdaság) segítségével a több mint fél évszázadon át perifériaként kezelt régióban fejlődésnek induljon a közlekedési infrastruktúra, valamint kommunális és ipari beruházások valósuljanak meg. Ezek a lehetőségek 2002-2006 között az MKP kormányzati pozícióinak megerősödésének és az EU által nyújtott forrásnövekedésnek köszönhetően még a korábbinál is nagyobbak voltak. A dél-szlovákiai tér regionális fejlesztési pozíciójában 2006 nyarán hatalmas fordulat állt be, ugyanis a parlamenti választásokon a 8 évig kormányzó s európai értékeket képviselő politikai irányvonal vereséget szenvedett (a választások tétje a gazdasági és szociális reformok folytatása vagy azok módosítása, leállítása volt). Az ország új kormányát a Robert Fico által vezetett populista, baloldali párt, a Smer alakította szövetségben azon politikai erőkkel és vezetőikkel, amelyek/akik 1998 előtt az ország nemzetközi elszigetelődését okozták.2 Az új kormányban az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium irányítását a szélsőjobboldali nacionalista Szlovák Nemzeti Párt szerezte meg, amely meglakulása óta kitartóan mindössze két célt 2 A Robert Fico vezette új szlovák kormánykoalíció a szlovákiai magyarság számára a lehető legkedvezőtlenebb politikai színezettel bír. Félő, hogy az MKP nyolcéves kormányzati szerepvállalása során megteremtett kisebbségpolitikai eredményeket a populista-nacionalista kormány semmissé teszi.
