Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
A regionális politika megjelenése 13 Koncepció elfogadása a 802. sz. kormányhatározatban, amely az új területi-közigazgatási felosztásról szóló 221/1996. Tt. számú törvényből indult ki. A stratégiai dokumentum kimondja, hogy szükséges meghatározni a nemzeti szintű régiófejlesztési stratégiát és az ehhez kapcsolódó támogatások rendszerét, továbbá alacsonyabb (regionális) szinten is szükséges elkészíteni a kerületek gazdasági és szociális fejlesztési koncepcióit, valamint a járások gazdasági és szociális fejlesztési programjait — a 222/1996. Tt. számú, az államigazgatás helyi szervezetéről szóló törvény értelmében. Az Állami Regionális Politikai Koncepcióval összhangban a kormány 1998-ban határozatot fogadott el a Nemzeti Régiófejlesztési Ügynökség megalakításáról, amely az állami regionális politika megvalósításának eszközeként volt hivatott működni. Ez a dokumentum fogalmazta meg mindazokat az alapvető célokat, amelyek az egyes régiók közötti különbségek mérsékelésére, a régiók versenyképességének növelésére, a munkanélküliség csökkentésére, a munkaerőpiac kérdéseinek a megoldására és a vidéki területek fejlesztésére irányultak. A dokumentum továbbá tartalmazta az átfogó regionális politika intézményi és adminisztratív hátterének a biztosításához kapcsolódó feltételeket is. A rendszerváltozás utáni közel egy évtized alatt az intézményi háttér biztosítása terén megfogalmazott célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Ugyancsak teljesítetlen maradt néhány további kötelezettségvállalás: a régiók közötti különbségek csökkentése, a munkahelyteremtés az átlagon felüli munkanélküliséget mutató területeken. A régiók közötti hatalmas gazdasági különbségek annak ellenére sem mérséklődtek, hogy a kormányok a munkanélküliség csökkentését célzó állami támogatási programokat működtettek. A regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének EU-kompatibilis kiépítése az 1998-ban hivatalba lépett kormány egyik legnagyobb érdemének tekinthető. Az 1998-ban felállt Dzurinda-kormány úgy döntött, hogy a komplex regionális politika működési, pénzügyi és egyéb feltételeinek a kialakítását prioritásnak tekinti, kormányprogramjában elsődleges célként fogalmazta meg az uniós normáknak megfelelő területfejlesztési törvény kidolgozását, a decentralizáció intézményesítését, a regionális önkormányzatok megszervezését és a regionális finanszírozás reformját. Az 1998-ban megalakult új kormányon belül miniszterelnök-helyettesi tisztség alakult a régiófejlesztés területének az irányítására, majd 1999-ben létrejött az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium, amely az állami közigazgatásban a központi szerv lett a regionális politikát, az építésügyi politikát, a lakáspolitikát és a területfejlesztést illetően. Az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium a területi politika szervező intézménye, amely kidolgozza az általános szervezeti és intézményi kereteket, biztosítja a területi fejlesztéshez a programokat és a forrásokat. Emellett 1999-ben létrejött még a Szlovák Köztársaság Kormányának a Regionális Politikáért Felelős Tanácsa (mely monitoring-, tanácsadói és kezdeményezői szereppel rendelkezik a kormány regionális fejlesztéspolitikájával kapcsolatosan), valamint az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium mellett megalakult a Régiófejlesztési Végrehajtó Ügynökség és a Nemzeti Monitoring Bizottság (az uniós források monitoringja és a megfelelő regionális politika kialakítása végett). 1999-2001 között a Dzurinda-kormány számos, a régiófejlesztés szempontjából alapvető jelentőségű dokumentumot és törvénytervezetet fogadott el, illetve készített elő, amelyeknek köszönhetően a regionális politika vagy területfejlesztés erős hatású közpolitikává vált: — 1999-ben a parlament elfogadta a Szlovák Köztársaság Regionális Fejlesztésének Integrált Tervét, amely a középtávú regionális fejlesztési célkitűzéseket foglalta össze, és
