László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében

A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 93 2.2.2. Óvodák A kilencvenes években a szlovákiai magyarság arra kényszerült, hogy a kormányzattal szem­ben megvédje az anyanyelvű iskolai oktatását. Ebben az időszakban az óvodai nevelés kérdé­se mintha az iskolai képzés árnyékába került volna. Talán még most, a magyar iskolák léte veszélyeztetésének elmúlását követő öt év után sem került az óvodai nevelés a szlovákiai ma­gyar politikai és szakmai társadalom figyelmé­be az őt megillető súllyal, jóllehet a magyar ne­velési nyelvű óvodákba járó gyermekek száma alapvetően meghatározza a magyar tannyelvű iskolákba járó tanulók számát. A szlovák neve­lési nyelvű óvodákba járó magyar nemzetiségű gyennekek túlnyomó többségét ugyanis szlo­vák tannyelvű iskolákba íratják be a szülők. Az asszimiláció egyik nagyon lényeges kezdeti szakasza tehát már az óvodai nevelés időszak­ára tehető. Minden nemzeti kisebbség létének, identi­tásának, nyelvének, kultúrájának megtartása szempontjából kulcsfontosságú az anyanyelvű nevelés. Az óvodai nevelés jelentőségét az anya­nyelv szerepe mellett még az iskolai oktatásra való felkészülés, az ún. beiskolázás fontossága is növeli. Ebből a szempontból a szlovákiai ma­gyar nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésben való részesülését a statiszti­kai adatok alapján kedvezően lehet megítélni, hiszen több magyar nemzetiségű gyermek ré­szesül óvodai nevelésben, mint azt a korcsoport arányai indokolnák. Ez az 1990-ben kimutatott számbeli többlet (2233) 1999-re gyakorlatilag a nullára csökkent, de ezt követően újból emelke­dő tendenciát mutat (lásd a 15. táblázatot). A statisztikai adatok alapján tehát a magyar nem­zetiségű gyermekek óvodai nevelése országos viszonylatban még mindig jó helyzetben van. Az említett többlet csökkenését azonban az 1990-es évhez képest 2002-re bizonyos vissza­fejlődésként kell értelmezni. Az említett többlet (2002-ben 514) 2000 utáni folyamatos növeke­désének nyilván több oka is van (a magyar nem­zetiség érdekeivel szembenálló kormánypoliti­ka megszűnése, a kedvezménytörvény, de más társadalmi, szociológiai okok is), de ezek feltá­rása ilyen irányú kutatásokat igényel. A 2005/2006-os tanévre 2002-höz viszo­nyítva Szlovákiában a populáció csökkenése miatt lényegesen csökkent az óvodák, gyer­mekcsoportok és gyermekek száma. A magyar nevelési nyelvű óvodák és gyermekcsoportok számában viszont az ilyen gyermekek számá­nak csökkenése nem mutatkozott meg. Most pedig térjünk rá a magyar nyelvű óvo­dai nevelésre! Szlovákiában lényegesen csök­ken az újszülött gyermekek száma. Az óvodás korcsoport (0-4) esetében a népszámlálási ada­tok szerint ez 30,5%-os csökkenést eredménye­zett 1991 és 2001 között. Ugyanebben az idő­szakban a magyar nemzetiségű gyermekek ese­tében ez a csökkenés 38,0%-ot tesz ki. A rendszerváltást követően fokozatosan csökken az óvodákba járó gyermekek száma. Ezt nemcsak a populáció csökkenésével, ha­nem főleg a munkanélküli nők számának növe­kedésével lehet magyarázni. Nézzük most meg részleteiben az óvodák, óvodai gyermekcsoportok és óvodás gyerme­kek számának csökkenését 1990 és 2005 kö­zött! Országos viszonylatban ezt a csökkenést rendre a következő statisztikai adatok fejezik ki: 1080 (26,83%), 2501 (26,90%) és 75 522 (34,45%). Ugyanezek az adatok a magyar nyel­vű óvodai nevelés tekintetében így alakultak 1990 és 2005 között: 92 (20,54%), 185 (26,62%) és 6080 (40,61%). A magyar nemze­tiségű óvodás gyermekek száma ebben az idő­szakban 9924-gyel (47,67%) csökkent. A szlo­vákiai óvodás gyermekek számának csökkené­séhez 13,14%-kal járultak hozzá a magyar nemzetiségű gyermekek, ami több mint másfél­­szerese annak, amilyen csökkenésnek történnie kellett volna a korcsoportok százalékos arányai szerint a magyar nemzetiségű gyermekek köré­ben. Ezen statisztikai számadatok által a ma­gyar nemzetiségű gyermekek óvodai nevelése terén valóságosan kimutatott visszafejlődés azért is súlyos, nagyobb odafigyelést igénylő tény, mert az iskolai oktatásra való előzetes fel­készítés terén 1990-hez képest romlott a hely­zet, amely a későbbi iskolai oktatás színvonal­ára lehet kihatással.

Next

/
Thumbnails
Contents