László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 93 2.2.2. Óvodák A kilencvenes években a szlovákiai magyarság arra kényszerült, hogy a kormányzattal szemben megvédje az anyanyelvű iskolai oktatását. Ebben az időszakban az óvodai nevelés kérdése mintha az iskolai képzés árnyékába került volna. Talán még most, a magyar iskolák léte veszélyeztetésének elmúlását követő öt év után sem került az óvodai nevelés a szlovákiai magyar politikai és szakmai társadalom figyelmébe az őt megillető súllyal, jóllehet a magyar nevelési nyelvű óvodákba járó gyermekek száma alapvetően meghatározza a magyar tannyelvű iskolákba járó tanulók számát. A szlovák nevelési nyelvű óvodákba járó magyar nemzetiségű gyennekek túlnyomó többségét ugyanis szlovák tannyelvű iskolákba íratják be a szülők. Az asszimiláció egyik nagyon lényeges kezdeti szakasza tehát már az óvodai nevelés időszakára tehető. Minden nemzeti kisebbség létének, identitásának, nyelvének, kultúrájának megtartása szempontjából kulcsfontosságú az anyanyelvű nevelés. Az óvodai nevelés jelentőségét az anyanyelv szerepe mellett még az iskolai oktatásra való felkészülés, az ún. beiskolázás fontossága is növeli. Ebből a szempontból a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésben való részesülését a statisztikai adatok alapján kedvezően lehet megítélni, hiszen több magyar nemzetiségű gyermek részesül óvodai nevelésben, mint azt a korcsoport arányai indokolnák. Ez az 1990-ben kimutatott számbeli többlet (2233) 1999-re gyakorlatilag a nullára csökkent, de ezt követően újból emelkedő tendenciát mutat (lásd a 15. táblázatot). A statisztikai adatok alapján tehát a magyar nemzetiségű gyermekek óvodai nevelése országos viszonylatban még mindig jó helyzetben van. Az említett többlet csökkenését azonban az 1990-es évhez képest 2002-re bizonyos visszafejlődésként kell értelmezni. Az említett többlet (2002-ben 514) 2000 utáni folyamatos növekedésének nyilván több oka is van (a magyar nemzetiség érdekeivel szembenálló kormánypolitika megszűnése, a kedvezménytörvény, de más társadalmi, szociológiai okok is), de ezek feltárása ilyen irányú kutatásokat igényel. A 2005/2006-os tanévre 2002-höz viszonyítva Szlovákiában a populáció csökkenése miatt lényegesen csökkent az óvodák, gyermekcsoportok és gyermekek száma. A magyar nevelési nyelvű óvodák és gyermekcsoportok számában viszont az ilyen gyermekek számának csökkenése nem mutatkozott meg. Most pedig térjünk rá a magyar nyelvű óvodai nevelésre! Szlovákiában lényegesen csökken az újszülött gyermekek száma. Az óvodás korcsoport (0-4) esetében a népszámlálási adatok szerint ez 30,5%-os csökkenést eredményezett 1991 és 2001 között. Ugyanebben az időszakban a magyar nemzetiségű gyermekek esetében ez a csökkenés 38,0%-ot tesz ki. A rendszerváltást követően fokozatosan csökken az óvodákba járó gyermekek száma. Ezt nemcsak a populáció csökkenésével, hanem főleg a munkanélküli nők számának növekedésével lehet magyarázni. Nézzük most meg részleteiben az óvodák, óvodai gyermekcsoportok és óvodás gyermekek számának csökkenését 1990 és 2005 között! Országos viszonylatban ezt a csökkenést rendre a következő statisztikai adatok fejezik ki: 1080 (26,83%), 2501 (26,90%) és 75 522 (34,45%). Ugyanezek az adatok a magyar nyelvű óvodai nevelés tekintetében így alakultak 1990 és 2005 között: 92 (20,54%), 185 (26,62%) és 6080 (40,61%). A magyar nemzetiségű óvodás gyermekek száma ebben az időszakban 9924-gyel (47,67%) csökkent. A szlovákiai óvodás gyermekek számának csökkenéséhez 13,14%-kal járultak hozzá a magyar nemzetiségű gyermekek, ami több mint másfélszerese annak, amilyen csökkenésnek történnie kellett volna a korcsoportok százalékos arányai szerint a magyar nemzetiségű gyermekek körében. Ezen statisztikai számadatok által a magyar nemzetiségű gyermekek óvodai nevelése terén valóságosan kimutatott visszafejlődés azért is súlyos, nagyobb odafigyelést igénylő tény, mert az iskolai oktatásra való előzetes felkészítés terén 1990-hez képest romlott a helyzet, amely a későbbi iskolai oktatás színvonalára lehet kihatással.
