László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
94 László Béla A magyar nyelvű óvodai nevelés szempontjából a figyelt időszakban statisztikailag jellemző változás nem következett be, hiszen 1992-ben a magyar nemzetiségű gyermekek 28,94%-a járt szlovák nevelési nyelvű óvodába, 2001-ben pedig 28,86%-a. Ezek az arányok 2005-re (26,46%) csökkenő tendenciát mutatnak. Az iskolai beiratkozási támogatásokat vagy legalábbis annak egy részét az óvodás korú gyermekek szülei, illetve a magyar nyelvű óvodai nevelés támogatására kellene fordítani. A magyar nyelvű óvodai nevelés azonban sok tekintetben előnyösebb helyzetben van, mint általában az óvodai nevelés Szlovákiában. Ha ugyanis csak a magyar nevelési nyelvű óvodákat vesszük, akkor ezek a szlovákiai óvodák 8-8,5%-át teszik ki. Ez 2002 és 2005 között 9,41%-ra emelkedett. Ha ezt összevetjük a korcsoport arányaival, akkor azt kell mondani, hogy magyar nyelvű óvodák kellő számban állnak a gyermekek rendelkezésére, s ha ehhez hozzávesszük a szlovák-magyar nevelési nyelvű óvodákban levő magyar nevelési nyelvű osztályokat is, akkor még lényegesen jobb helyzetről beszélhetünk (lásd a 19. táblázatot). A magyar nevelési nyelvű óvodai osztályok tekintetében hasonlóan jók a statisztikai arányszámok. Bizonyos értelemben ezek következménye, hogy az egy óvodára eső osztályok száma Szlovákiában 1990-ben 2,31 volt, 2005-ben is 2,31. A magyar osztályokat működtető óvodák esetében az említett években ez 2,01, illetve 1,43 volt. Ugyanebben a két szélső évben az egy óvodára eső gyermekek száma Szlovákiában 53,75 és 48,15 volt. A magyar nevelési nyelvű osztályokat működtető óvodákra eső magyar nyelvű nevelésben részesülő gyermekek száma 1990-ben 33,42, 2005-ben 24,97 volt. Ha valamennyi magyar nyelvű óvodai nevelésben részesülő gyermek magyar nyelvű óvodákba járna, akkor is egy óvodára 32,09 gyermek jutna 2005-ben. Ezek az adatok lényegesen jobbak az országos átlagnál. Szlovákiában 1990-ben átlagosan 23,27, 2005-ben 20,97 gyermek járt egy-egy óvodai gyermekcsoportba. Egy magyar nevelési nyelvű gyermekcsoportba ugyanazon két évben 21,54, illetve 17,43 gyermek járt, vagyis a magyar nyelvű gyermekcsoportokban az óvodai foglalkozások kedvezőbb gyermekszám mellett folytak a szlovákiai átlagnál. Az alacsonyabb létszám (3 gyermek) azonban nem jelenti automatikusan az óvodai nevelés magasabb színvonalát. Ennek fontosabb összetevője az óvodák felszereltsége, az óvónők képzettsége, az óvodákat működtetők törődése, szakmai igényessége stb. Már több mint két éve nyilvánosságra kerültek a 2001-es népszámlálás adatai, mely szerint a szlovákiai magyarok lélekszáma 10 év alatt drámaian, több mint 8%-kal csökkent. A magyar nemzeti kisebbség csökkenésének alapvetően két oka van: az országosnál alacsonyabb népszaporulat, illetve az asszimiláció. A magyar nemzeti kisebbség egyik fő feladata éppen az, hogy csökkentse az asszimiláció hozzájárulását a szlovákiai magyar népesség csökkenéséhez. Ennek kiindulópontját épp az óvodai nevelésben kell keresni. Az iskolai beiratkozásoknál ugyanis lényeges korrekciók már nem következnek be (19. táblázat). 2.2.3. Alapiskolák Gyakorlatilag a hatvanas évek elejétől tart az iskolák ún. integrációja, összevonása, amely megbontotta a természetes módon kialakult iskolai hálózatot. Ez gyakran a szülők nemtetszését, kritikáját váltotta ki, amely sokszor nacionalista megnyilvánulásokat is felszínre hozott. Közvetlenül a rendszerváltás előtt az oktatási tárca enyhíteni szerette volna az ennek következtében kialakult feszültséget, és lehetőséget adott arra, hogy az alsóbb szintű állami szervek átértékeljék az iskolák integrációjának kérdését75 azzal, hogy mindenekelőtt a vegyes lakosságú területeken és az adott feltételektől függően újból megnyithatják a bezárt kisiskolákat. Ennek, de a rendszerváltásnak is köszönhetően Szlovákiában öt év alatt közel 180-nal nőtt 75. Gabzdilová, Soňa: Maďarské školstvo na Slovensku v druhej polovici 20. storočia. Dunajská Streda, Lilium Aurum-Nadácia Katedra, 1999.
