László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
88 László Béla Búcson és Bátorkeszin jött létre markáns tiltakozó ellenállás. Varga Lajos és Novák Ferenc igazgatói tisztségébe történő visszahelyezéséért öszszefogtak a szülők, a pedagógusok, s kiállt mellettük az önkormányzat is. A kétnyelvű bizonyítványok ügye csak a kormányváltás után, 1999- ben rendeződött megnyugtatóan, de mindennek a mai napig van egy rendezetlen esete, mégpedig Agócs Béla nádszegi tanár ügye, aki nem volt hajlandó csak államnyelven kitölteni a tanulók bizonyítványát, ezért konfliktusba került az igazgatóval és feletteseivel, ami végül is a pedagógus sajnálatos elbocsátásához vezetett. Mindez már a kétnyelvű bizonyítványok újraengedélyezése után történt. (Agócs Béla 2001. május 9- én öngyilkosságot követett el.) A jogfosztottság éveitől eltekintve a szlovákiai magyarságnak az utolsó tíz évben kellett talán legtöbbet küzdenie anyanyelvű iskoláinak megmentéséért. Ez sikerült is. E tíz év küzdelme azonban mély nyomokat hagyott, és sebeket is ejtett. A magyar nemzeti kisebbség iskolai képzésének tendenciái az utolsó tíz évben nagyon lehangoló képet tárnak elénk. 2.1.4. Hogyan tovább? Az 1998-as szlovákiai parlamenti választások eredményeként október 30-án megalakult kormánykoalíció tagja lett a Magyar Koalíció Pártja is. A kompromisszumok kényszere miatt kénytelen volt lemondani néhány fontos politikai céljáról. Az oktatásügy terén azonban a legfőbb választási ígéretét sikerült beépítenie a kormányprogramba. így gyorsan sikerül megváltoztatni, illetve eltörölni a magyar iskolákat, a magyar nyelvű oktatást sújtó korábbi konnányzati, illetve törvényes rendelkezéseket, és már 1999-ben újból kétnyelvű a teljes pedagógiai dokumentáció, kétnyelvüek a bizonyítványok, az oktatási minisztériumban főosztályt kapott a nemzeti kisebbségek oktatásügye. Némileg rendeződött a középiskolai felvételi vizsgák nyelve, és egyéb intézkedések is születtek, amelyek teljesen megszüntetik a magyar tannyelvű iskolákkal szemben alkalmazott sokszor diszkriminatív hatalmi intézkedéseket. A magyar nyelvű oktatás teljesen egyenrangú, megbecsült részévé vált a szlovákiai iskolarendszernek. Az új kormány politikájának eredményeként Szlovákia behozta korábban felhalmozott lemaradását, és 2004. május 1-jével az Európai Unió tagjává vált. Ez magával hozta az oktatás minden szintjének harmonizálását az európai jogrenddel. Az európai oktatási térben a szlovákiai magyar oktatásügyre új kihívások várnak. Meg kell felelnie a szigorú európai követelményeknek mind az oktatás színvonala, mind a működtetés gazdaságossága tekintetében. Az új Európában ugyanis ezek körül folynak majd a kisebbségi-többségi oktatáspolitikai viták. Az Európai Unió fejlettebb régióihoz történő felzárkózás kulcskérdése a társadalmi igények várható változása az oktatás, a kisebbségi nyelvű oktatás terén is. Kérdés, hogy az oktatás expanziója és liberalizálódása mekkora tartalékokat képes mozgósítani, illetve elszívni a kisebbségi régió modernizációs tartalékaiból. A kisebbségi társadalom politikai törekvéseinek már a közeljövőben arra kell irányulnia, hogy aktivizálja a tartalékokat a kisebbségi nyelvű oktatás számára. Vajon a szlovákiai magyarság a többségi nemzethez képest némi előnnyel mozgósítani tudja-e a tanulás, továbbtanulás és az iskola utáni képzések iránti igényt? A jó politikai pozícióban levő szlovákiai magyarság esetében ezt a modernizációs kibontakozást központi oktatáspolitikai eszközökkel siettetni, támogatni kellene. Amint azt az elkövetkező részek elemzései is mutatják, a szlovákiai magyarság esetében az iskolai önkormányzatiság önmagában nem fogja tudni gyorsan mozgósítani a modernizációs tartalékokat. Ehhez központi, oktatáspolitikai ösztönzésre is szükség van. (Az itt felvetett, a kisebbségek oktatásával kapcsolatos problémákkal a közös európai oktatási és tudományos térben részletesen foglalkozik többek között Kozma Tamás.67) 67. Kozma Tamás: Kisebbségi oktatás Közcp-Európában. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 2003. - In uő: Kisebbségek a felsőoktatásban: a „modernizációs többlet". Felsőoktatás, kisebbségek, Európa. Komárom, Sclyc János Kollégium, 2003, 39-63. p.
