László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 89 I. 2. A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy helyzete \ rendszerváltás idején a szlovákiai magyar oktatásügyet viszonylag kedvező fejlődési tenienciák jellemezték (lásd az 1.2. fejezetet). így oéldául a középiskolai oktatás terén 1980-1990 tözött az országos számadatokhoz viszonyítva i magyar nemzetiségűek korcsoportjának százalékos aránya és a magyar nemzetiségű diá<ok százalékos aránya közti különbség észrevehető javulást mutatott. A középiskolás diákok (15-19 év) esetében ez a különbség 1,3%- 3S volt 1980-ban, s ez 1990-re 0,6%-ra csökkent, tehát a korcsoport és a magyar diákok százalékos arányai közeledtek egymáshoz. Abszolút számokban: a 3690 középiskolás diákhiíny az említett tíz év alatt 2380-ra csökkent. A felsőoktatásban az imént említett különbség 6,2%-ról 5,3%-ra javult. A magyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások hiánya közel 750 hallgatóval csökkent (3477-2735) (lásd a II. táblázatot). A nyolcvanas években az iskolai végzettség terén, amint azt az előzőek már alátámasztják, a szlovákiai magyarság számadatai, a felsőoktatást kivéve, az országos adatoknak megfelelő változást mutatták az iskolai oktatás terén. Míg 1980-1991 között az egyetemet, főiskolát végzettek száma Szlovákiában 2,02%-kal, azaz 5,82%-ra nőtt, addig a magyar nemzetiségűeknél ezek az arányok 1,20%-ot, ill. 2,89%-ot tettek ki. Ezek az adatok többek között a magasabb műveltség elérése iránti igény hiányáról tanúskodnak a magyar nemzetiségűek körében. A rendszerváltással a szlovákiai magyar oktatásügy is fokozatosan kikerül a központi párthatalmi uralom szorításából, és megteremtődnek a politikai-társadalmi feltételek az iskolai oktatás terén is a modernizációs tartalékok mozgósítására. A rendszerváltás utáni időszakban a szlovákiai magyar oktatásügy tendenciáinak, változásainak elemzésével választ keresünk arra, hogyan tudott, egyáltalán tudott-e a magyarság élni a kínálkozó lehetőségekkel, amelyeket a társadalom demokratizálódása nyújtott ahhoz, hogy az iskolai végzettség terén megközelítse az országos szintet, és az iskolai művelődésben levő korcsoportok esetében az országos szintre emelkedjen. 2.2.1. A korcsoportok megoszlása és változásai A korrekt összehasonlítások, elemzések érdekében (úgy, mint az előző részekben) itt is a korcsoportok arányához való viszonyítás szerint járunk el. Ennek alapját a népszámlálási adatok szolgáltatják. Az 1991 és 2001 közötti időszakban a korcsoportok alakulását az 1991- es népszámlálási adatok, illetve a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának évközi előrejelzései alapján lehetett valószínűsíteni. A Statisztikai Hivatal még 2000-re is 10,48%-ra becsülte a szlovákiai magyarság arányát, a valóság azonban ennél sokkal rosszabb volt, hiszen a 2001-es népszámlálás szerint a magyarok számaránya már csak 9,68% volt. Hasonló különbségek mutatkoznak az egyes korcsoportok esetében is. Ezért a 2001-es népszámlálás adatai szerint most már valós helyzetjelentést lehet készíteni a rendszerváltás utáni iskolai oktatásról. Előtte azonban szemügyre kell vennünk a korcsoportok alakulását, amely nem mutat kedvező képet. A szlovákiai magyarság ugyanis 1991-ben az ötéves korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében 30 éves korig elmarad a szlovákiai megoszlás arányától, 30 év fölött pedig meghaladja azt. Ezek a szlovákiai magyarságnak Szlovákia lakosságához viszonyított relatív fogyására és nagyobb mértékű elöregedésére is utalnak. A szlovák nemzetiségű lakosokhoz viszonyítva ezek a számadatok még hátrányosabb változásokat mutatnak (lásd a 13. táblázatot).
