László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 79 l. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI SZLOVÁKIAI MAGYAR OKTATÁSÜGY \z 1989-es rendszerváltás utáni közel másfél ívtized a magyar nyelvű oktatásügy mozgalnas időszaka volt Szlovákiában. Nemcsak a cözoktatás és a felsőoktatás folyamatos transzformációja, a törvények, rendeletek sokasága is gyakori módosításai által előidézett, sokszor zavaros helyzetek következményei miatt, hárem azért is, mert a viszonylag demokratikusrak tekinthető rendszerben újból meg kellett cüzdenie a magyarságnak az anyanyelvű okta:ás megmaradásáért. Ebben a részben először ömören felvázoljuk a változások főbb konrporenseit, a magyar nyelvű oktatás elleni intézkeléseket és a szlovákiai magyarságnak az anyaryelvi oktatás megmaradásáért folytatott küzielmét, majd a szlovákiai magyar nemzeti közösség oktatásügyi problémái megoldásával capcsolatos javaslatainkat ismertetjük. 5.1. Nemzetiségi oktatáspolitika és anyanyelvi oktatás 1.1.1. Bevezető \ szlovákiai rendszerváltás sok tekintetben elér a többi posztkommunista országban végbenent folyamattól, többek között a nemzetiségi rktatásiigy területén is. A csehszlovák rendszerváltást bonyolította a föderációs államrendszer, melynek a felbomlását sürgető nacionalisa csoportok már 1990 tavaszán megerősödtek. \ szlovákság gondolkodásában az önálló állaniság eszméje nagyon mélyen gyökerezett. Macionalista politikai képviselete - kihasználva az első valós lehetőséget a történelem folyanán - létrehozta a szlovákok önálló államát, unely az alkotmányban rögzített nemzetállami concepcióban öltött testet. Ez alapvetően megíatározta az elkövetkező évek folyamán a szlovákság viszonyát a kisebbségekhez, mindenek;lőtt a magyarsághoz. A rendszerváltás óta a nemzetiségi kérdés domináns helyet kapott a nacionalista és egyéb mérsékelt politikai erők, valamint a magyarság politikai képviselete közti küzdelmekben. Első jelentős, nemzetközi visszhangot is kiváltó öszszecsapás a nyelvtörvény vitája és elfogadása volt 1990-ben. A Matica slovenská által benyújtott nyelvtörvénytervezetet az őszi parlamenti vita során a mérsékelt politikai erők (a magyar tervezettel együtt) elvetették, s a parlament a kormány által benyújtott tervezetet fogadta el. Az 1990. október 25-én elfogadott 428/1990. számú, a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló törvény közvetlenül nem csorbitotta a meglevő magyar nyelvű oktatást, azonban hivatkozási alapul szolgált a magyar nyelv használatának korlátozására az oktatás irányítása és szervezése terén.41 Elindította például azt a folyamatot, amely a pedagógiai dokumentációk, a bizonyítványok stb. kétnyelvű használata ellen irányult. A kilencvenes évek elején az egyes csoportok részéről tudatosan szított magyarellenes hangulat arra kényszerítette a kormányt, hogy foglalkozzon a nemzetiségi kérdéssel. így már 1990 márciusában megszületett a rendszerváltás utáni első olyan kormányhatározat, amely intézkedéseket foganatosít a nemzetiségi kérdés megoldására.42 Ezzel lényegében kormányzati szintre emelte egyrészt a szlovák nacionalista követeléseket, másrészt az oktatás és kultúra terén megfogalmazott magyar politikai kezdeményezéseket. Az említett kormányhatározat elindította és legitimizálta az oktatási, ifjúsági és sportminisztériumban azokat a folyamatokat (tanulmányok, jelentések elkészítését, rendeletek és törvények kidolgozását és jóváhagyását), amelyek a magyar nyelvű oktatás visszaszorítását és korlátozását voltak hivatva elérni. Ezzel lényegében az erős tiltakozások miatt kudarcba fulladt 1978-1984 közötti kommunista elképzelések megvalósítása került fokozatosan előtérbe. Ha rendszerbe állítjuk a szlovák állami, politikai és hatalmi szervek ma-H. Bcrcnyi József: Nyelvországlás. Pozsony, Fórum Alapítvány, 1994, 139 p. 12. Opatrenia a zmeny v oblasti národnostnej politiky za obdobie 1990-92. MŠ SR.
