László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
80 László Béla gyár nemzetiségi politikájának megnyilvánulásait a rendszerváltás óta, akkor valójában három jól körülhatárolható politikai indíttatású kezdeményezésről beszélhetünk:- a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyének előtérbe helyezése,- a szlovák nyelven való oktatásra vonatkoztatott ún. alternatív oktatás bevezetése,- a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának megszüntetése. Most pedig lássuk részleteiben is az egyes kormányzatok nemzetiségi oktatáspolitikájának megnyilvánulásait! 2.1.2. A nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügye A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériuma már 1990 tavaszán a szlovákiai magyar oktatásügyi problémák megoldása helyett a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyét állította a figyelem középpontjába. Ezzel egy szintre kívánta helyezni a magyar nemzeti kisebbség oktatási problémáit az ezeken területeken élő többségi nemzet oktatási problémáival. Többek között abból indult ki, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a többségi nemzet tagjai, a szlovákok vannak rosszabb helyzetben, asszimilálódnak, iskoláik rosszabb állapotban vannak, mint a magyar iskolák, a szlovák gyermekek magyar iskolákba kényszerülnek járni stb. A kérdések ilyen irányú felvetése és összemosása mögött tetten érhető az a szándék, hogy a magyar iskolák rovására megerősítsék a szlovák iskolákat. Első lépésként az oktatási, ifjúsági és sportminisztériumban a nemzetiségek iskoláinak ügyével foglalkozó osztályt a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyi főosztályává minősítették, tehát megerősítették jogkörét. A főosztályon csak egy-két, a kisebbségekhez tartozó alkalmazott maradt, így a főosztály abszolút szlovák többségűvé vált.43 A szlovák kormány már 1990 tavaszán foglalkozott a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekkel. A 129/1990. számú határozatával többek között elrendeli, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken valamennyi nemzeti és etnikai csoporttal szemben igazságos és elfogulatlan oktatáspolitikát valósítsanak meg.44 Arra hivatkozva, hogy az addigi gyakorlat szerint a nemzeti kisebbségek iskoláinak problematikájával foglalkoztak, és figyelmen kívül hagyták a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken működő szlovák tannyelvű iskolák specifikus helyzetét, az 1990. augusztus 30-án hozott 393/1990. számú határozatával arra kötelezte a minisztert, hogy készítsen jelentést a ,,/l nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyének helyzetéről és fejlesztéséről és a pedagógusképzésről ”.45 A jelentés 1990. december 13-ra készült el. Az 1990 őszén folyó nyelvtörvényvita kiélezte a helyzetet a nemzeti kisebbségek iskoláit érintő kérdések megítélésében is. Ha 1990 novemberében a Matica slovenská nyelvtörvénytervezetét fogadta volna el a törvényhozás, akkor mindem bizonnyal a jelentés ajánlásai is mások lettek volna.46 A jelentés statisztikai adatai azonban világosan tükrözték a valós állapotokat. A jelentés szlovák-magyar nemzetiségileg vegyes lakosságú területnek nyilvánította az akkori közigazgatási rendszer 13 járását (a 38-ból), ahol 1 601 641 szlovák és 571 426 magyar nemzetiségű lakos élt. E 13 járás területén a szlovák, illetve magyar tannyelvű iskolák között a pedagógusok képesítését, az iskolák gazdasági helyzetét stb. illetően statisztikailag értelmezhető különbségek nem voltak. A jelentésből mi most a leglényegesebb részt emeljük ki, amely azoknak a gyermekeknek a számát adja meg, akik nemzetiségüktől eltérő tannyelvű iskolákba jár43. Organizačná štruktúra Ministerstva školstva, mládeže a športu Slovenskej republiky. Somorja, BH. 44. Správa o stave slovenského školstva v národnostne zmiešaných oblastiach a o rozvoji a príprave učiteľov, č. 8464/1992-22, Somorja, BH. 45. Uo. 46. Bcrényi József: Nyelvországlás. Pozsony, Fórum Alapítvány, 1994, 127-132. p.
