László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
76 László Béla 1.3.6. Összefoglalás A szlovákiai magyarság 1938-ban két részre szakadt. Törés történt az iskolai művelődés és az anyanyelvű oktatás terén is. Míg a magyar kisebbség nagyobb része egy nagyon kedvező, magyar nyelvű iskolai művelődést biztosító egységes magyar kultúrkömyezet keretébe került, addig kisebbik részének továbbra is a kisebbségi sors keserű kenyere jutott. A hontalanság évei után az értelmiség nélkül maradt magyar nemzetiség anyanyelvű iskolai művelődésének újjászervezését a megkapott lehetőség ellenére a kivárás és a bizalmatlanság övezte. A kommunista párt kezdeményezésére a pártba felvett magyar tagok aktivitására is szükség volt ahhoz, hogy a félelmeket leküzdve, elemi erőként törjön fel végül is a magyar nemzeti közösség anyanyelvű iskolai oktatás iránti igénye. Ennek köszönhető a létét megalapozó magyar nyelvű iskolai művelődés létrehozása. Az ötvenes években a magyar iskolák létét ugyan törvényesen még nem garantálták, de a párthatározatok súlya ezt pótolni tudta. A politikai és társadalmi lehetőség meg volt ahhoz, hogy kiépüljön az igényeknek és a magyarság arányának megfelelő magyar alap- és középiskolai rendszer. A szlovákiai magyarság ezt a nagy lehetőséget nem használta ki és ennek a mulasztásnak következményei még hosszú ideig negatívan befolyásolták a magyar nemzetiség műveltségi és képzettségi szintjét. E mulasztásnak fő okait és következményeinek elmaradt felszámolását a mai napig az iskolai művelődés átfogó koncepciójának hiányában kell keresni. Az ötvenes években a néhány kiemelt magyar pártfunkcionárius a párton belüli és kívüli magyar szakmai értelmiség kiszolgáltatott helyzetét legalizálta. A magyar nemzetiség nagy mulasztása az alulról jövő igények, kezdeményezések, valamint a formálódó értelmiség bölcs, hosszútávra előrelátó elképzeléseinek hiányában, kihasználatlanságában keresendők. E párhuzamok a mai napig fellelhetők. A magyar nyelvű iskolák létét biztosító 1960-as alkotmánytörvény elfogadása újabb lehetőséget kínált a teljes magyar nyelvű középiskolai hálózat kiépítéséhez. E kínálkozó nagy lehetőség elszalasztásának okait a külső akadályok mellett mindenekelőtt abban kell keresni, hogy a magyar nemzetiség politikai, kulturális és szakmai értelmisége továbbra sem integrálódott, és nem fogalmazta meg a szlovákiai magyarság jövőképét. 1968-ban és 1969-ben ugyan már fellelhető az összefogás a nemzeti kisebbség sorsát meghatározó átfogó feltételeknek megfogalmazására, az iskolai művelődés fejlesztésének tervezeteire is, de ezek megvalósítására nem maradt idő. Az akkor összefogott szakemberek társaságán belüli és kívüli szolidáris magatartás nem élt tovább, a koncepciós munkák nem folytatódtak, sőt az akkor megalkotott szellemi értékek is teljesen feledésbe merültek, pedig ezek közül még ma is nagyon sok időszerű és megvalósításra alkalmas. A 60-as években csak a magyar nyelvű, illetve magyar nemzetiségű fiatalok gimnáziumi képzése tekintetében volt a fejlődés a korcsoportok arányaihoz mérten elfogadható. Különösen érezteti negatív hatását az érettségivel végződő szakközépiskolai művelődés terén felhalmozott lemaradás. A 70-es években az iskolai művelődés minden szintjén a magyar kisebbség számára hátrányos visszafejlődés következett be. Ezt mindenekelőtt a pártpolitika ilyen célzatú tendenciái idézték elő. Ennek súlyos következményekkel járó, az 1960-as alkotmánytörvény miatt szükséges törvények elfogadása, már a helsinki folyamat, a Szlovákiai Magyarság Jogvédő Bizottságának tevékenysége miatt a magyar nemzeti kisebbség szervezett erős ellenállásba ütközött. A szlovákiai magyarság megmaradását leginkább szolgáló magyar nyelvű iskolai művelődés megtartásáért vívott tíz éves (1975-1985), immár szervezett formában folyó küzdelem sikerének titka mindenekelőtt abban volt, ami sem azelőtt sem azóta nem tapasztalható, hogy egységes frontot tudott kialakítani a Jogvédő Bizottság a párton belül és a párton kívül lévő értelmiségiek között, s ehhez mozgósítani tudta a tömegeket is. A szlovákiai magyarság a mai napig ebből a szellemiségből, ebből a felfrissült közgondolkodásból és tapasztalatból táplálkozik. A veszély elhárítása
