László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
44 Dolník Erzsébet Az egyetem és a társadalom közötti kapcsolat biztosítására az oktatásügyi miniszter 13 tagú igazgatótanácsot nevez ki (részben a rektor, részben a miniszter javaslata alapján). A tagok közéleti személyiségek, vállalkozók, a közigazgatás és az államigazgatás tagjai, szociális intézmények képviselői, a tudományos élet képviselői. Az igazgatótanács feladata, illetve jogköre elsősorban az intézmény fenntartásának, finanszírozásának és gazdálkodásának biztosítására irányul. Az állami főiskolák közé a katonai főiskolák (akadémiák), a rendőrakadémiák és az egészségügyi főiskolák tartoznak. A katonai főiskolákon szolgálatot teljesítő katonák és civil hallgatók is tanulhatnak. A katonai főiskolák esetében a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik többek között: javaslatot tenni a rektor kinevezésére és visszahívására, az egyetemi tanárok kinevezésére. A miniszter dönt a főiskola létrehozásáról, székhelyéről és nevéről, kinevezi és visszahívja a rektorhelyetteseket, a dékánokat, meghatározza a rektor fizetését. A döntéseket az egyetemi tanács, illetve az akkreditációs bizottság előzetes véleményezése vagy javaslata alapján hozza. A honvédelmi minisztérium nyilvántartja a katonai főiskolák belső rendszabályait, jóváhagyja a tanulmányi programokat, meghatározza a felvételi feltételeket és a hallgatók létszámát, jóváhagyja az alkalmazottak számát és beosztását, tudományos, pedagógiai, fejlesztési, gazdasági és informatikai központokat hoz létre, ellenőrzi a pénzeszközök gazdaságos felhasználását, hallgatói ösztöndíjakat ítél meg a rászorulóknak, törvényes keretek közt adatokat gyűjt a hallgatók nyilvántartásából stb. A katonai főiskolák rektora a honvédelmi miniszternek és az egyetemi tanácsnak tartozik felelőséggel, és a kari tanács véleményezése, illetve a dékán javaslata alapján nevezi ki és hívja vissza a dékánhelyetteseket. A katonai főiskolák hallgatóira, oktatóira és alkalmazottaira különleges rendeletek vonatkoznak, ugyanakkor nem érvényesül a felsőoktatási törvény néhány paragrafusa. A rendőrakadémiák főleg a rendőrség számára képeznek szakembereket, de más szakterületekről is fogadnak hallgatókat. A belügyminiszter, illetve a belügyminisztérium hasonló jogkörökkel rendelkezik a rendőr-akadémiákkal szemben, mint a honvédelmi miniszter és minisztérium a katonai főiskolákkal kapcsolatban, s a hallgatókra, oktatókra, alkalmazottakra e főiskolákon is különleges rendeletek vonatkoznak. A felsőoktatási intézmények között mint szakfőiskolák jelentek meg az egészségügyi főiskolák. E felsőoktatási intézmények létrehozásáról és létjogosultságáról különböző a szakemberek véleménye. Az egyik fő érv az egészségügyi főiskolával szemben az, hogy nem illeszkedik a szlovákiai felsőoktatási rendszerbe, és hasonló módon jogosan követelheti meg a jövőben bármely tárca, hogy törvény szülessen más - minisztériumok által fenntartott - szakfőiskola létrejöttéről. Az egészségügyi főiskola tevékenysége elsősorban különleges egészségügyi szakmai ismeretek átadására irányul mind az alapfokú képzés, mind az érettségi utáni szakképzés keretében. A képzés háromtól öt évig tart. A főiskolára azok nyerhetnek felvételt, akik megfelelő szakmai gyakorlattal bírnak az adott szakterületen és eredményes felvételi vizsgát tesznek. A tanulmányi idő végén a hallgatók a dékán által kinevezett bizottság előtt specializációs szakvizsgát tesznek. Az egészségügyi szakfőiskola a rektor személye által az egészségügyi minisztérium, illetve az egészségügyi miniszter irányítása alá tartozik mind a szakmai, mind a személyi és gazdasági kérdéseket illetően. Az új felsőoktatási törvény magánegyetemek létrehozását is lehetővé teszi. Magánegyetemnek nevezhető az a felsőoktatási intézmény, mely kutatói vagy oktatási célokra jött létre, s melynek erre a célra az állam nevében a kormány adott engedélyt. A jogi személy által a minisztériumba benyújtott kérvényt a minisztérium terjeszti jóváhagyás céljából a konnány elé. A kérvénynek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek más felsőoktatási intézmény jóváhagyásakor is szükségesek, de ezenfelül igazolni kell a főiskola anyagi biztosításának módjait is.
