László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén

Felsőoktatás 45 A kormány az akkreditációs bizottság véle­ményét figyelembe véve hat hónapon belül dönt a főiskola létrehozásáról. A kormány nem hagyja jóvá a magánegye­tem (főiskola) létrehozását akkor, ha az akkre­ditációs bizottság elutasítja az oktatási progra­mok mindegyikét, vagy ha az egyetem belső rendtartása ellentétes az érvényben lévő törvé­nyekkel. A magánegyetemekre vonatkozó további rendelkezések közül fontos a belső rendtartás, az ösztöndíjrendszer, az oktatók kiválasztására vonatkozó kritériumrendszer meghatározása. A felsőoktatási törvény a továbbiakban sza­bályozza és meghatározza a tanulmányi szako­kat, oktatási programokat és tanterveket (ezen belül a baccalaureátusi, magiszteri és a doktori programot), a főiskolai tanulmányok feltételeit, a felvételi vizsgákra, a tanulmányok befejezé­sére és a különböző dokumentumokra vonatko­zó rendelkezéseket. Figyelmet szentel továbbá az egyetemi ok­tatók jogainak és kötelességeinek, a tudomá­nyos fokozatok odaítélésének, az oktatók kine­vezésének. A törvény értelmében némileg megváltoztak az akkreditációs bizottság létrehozására, műkö­désére, feladatkörére vonatkozó előírások is. Az ún. nyilvános felsőoktatási intézmények finanszírozása több forrásból történik, de a fő bevételi forrás továbbra is az állami költségve­tésből származó támogatás. Az állami költség­­vetésből származó támogatás felhasználását törvény szabályozza; ebből biztosíthatók a ta­nulmányi programok, a tudományos, fejleszté­si és művészeti tevékenység, a hallgatók szoci­ális támogatása. A katonai főiskolák, rendőr-akadémiák és az egészségügyi főiskolák finanszírozására a Tt. 303/1995. sz., a költségvetési szabályozásra vo­natkozó törvény érvényes, a magánegyetemek pedig saját forrásaikból biztosítják a fenntartá­sukhoz szükséges pénzeszközöket. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kormány jó­váhagyása alapján a minisztérium állami támo­gatásban részesítse a magánegyetemeket. Érzékeny kérdés és ennek megfelelően éles vitát váltott ki mind politikai, mind szakmai körökben a tandíjak kérdése. A felsőoktatási törvény értelmében a főiskolákon a nappali ok­tatás tandíjmentes, bizonyos térítést csak rend­kívüli esetekben igényelhet a felsőoktatási in­tézmény, pl. ha a hallgató indokolatlanul meg­hosszabbítja tanulmányi idejét. Ezenfelül ille­téket kötelesek fizetni pl. a felvételi és a dokto­ri vizsgák biztosítására, a diplomák és más do­kumentumok kiállítására. A hallgatók szociális támogatása közvetle­nül ösztöndíjak formájában, közvetetten pedig szolgáltatások (étkezés és szállás biztosítása, a kulturális és sporttevékenység támogatása) ál­tal történik. A felsőoktatási törvény végezetül meghatá­rozza a jóváhagyás időpontjában létező egyete­mek transzformációjának folyamatát, valamint a vagyonkezelésre vonatkozó új rendszabályo­kat. Ezek közül figyelmet érdemel, hogy a fel­sőoktatási intézmény kezelésében lévő állami vagyon 2003. január 1-jétől a főiskolákra száll. Az MKP, de főleg a szlovákiai magyarság szempontjából stratégiai győzelemnek tekint­hető a Tt. 465/2003 sz. törvény jóváhagyása az SZK Nemzeti Tanácsában. E törvény mondja ki ugyanis a komáromi székhelyű Selye János Egyetem létrehozását, amelyről külön fejezet­ben szólunk. A magyar nyelvű felsőoktatási képzést - el­sősorban a pedagógusképzést - más egyetemek keretében bizonyos tanszékek biztosították (Pozsonyban a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, Nyitrán a Kons­tantin Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, Besztercebányán a Bél Mátyás Egyetem Hungarológiai Kara), melyek továbbra is fon­tos szerepet töltenek be, de az önálló magyar egyetem teszi teljessé a szlovákiai magyar is­kolai rendszert.

Next

/
Thumbnails
Contents