László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
Felsőoktatás 45 A kormány az akkreditációs bizottság véleményét figyelembe véve hat hónapon belül dönt a főiskola létrehozásáról. A kormány nem hagyja jóvá a magánegyetem (főiskola) létrehozását akkor, ha az akkreditációs bizottság elutasítja az oktatási programok mindegyikét, vagy ha az egyetem belső rendtartása ellentétes az érvényben lévő törvényekkel. A magánegyetemekre vonatkozó további rendelkezések közül fontos a belső rendtartás, az ösztöndíjrendszer, az oktatók kiválasztására vonatkozó kritériumrendszer meghatározása. A felsőoktatási törvény a továbbiakban szabályozza és meghatározza a tanulmányi szakokat, oktatási programokat és tanterveket (ezen belül a baccalaureátusi, magiszteri és a doktori programot), a főiskolai tanulmányok feltételeit, a felvételi vizsgákra, a tanulmányok befejezésére és a különböző dokumentumokra vonatkozó rendelkezéseket. Figyelmet szentel továbbá az egyetemi oktatók jogainak és kötelességeinek, a tudományos fokozatok odaítélésének, az oktatók kinevezésének. A törvény értelmében némileg megváltoztak az akkreditációs bizottság létrehozására, működésére, feladatkörére vonatkozó előírások is. Az ún. nyilvános felsőoktatási intézmények finanszírozása több forrásból történik, de a fő bevételi forrás továbbra is az állami költségvetésből származó támogatás. Az állami költségvetésből származó támogatás felhasználását törvény szabályozza; ebből biztosíthatók a tanulmányi programok, a tudományos, fejlesztési és művészeti tevékenység, a hallgatók szociális támogatása. A katonai főiskolák, rendőr-akadémiák és az egészségügyi főiskolák finanszírozására a Tt. 303/1995. sz., a költségvetési szabályozásra vonatkozó törvény érvényes, a magánegyetemek pedig saját forrásaikból biztosítják a fenntartásukhoz szükséges pénzeszközöket. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kormány jóváhagyása alapján a minisztérium állami támogatásban részesítse a magánegyetemeket. Érzékeny kérdés és ennek megfelelően éles vitát váltott ki mind politikai, mind szakmai körökben a tandíjak kérdése. A felsőoktatási törvény értelmében a főiskolákon a nappali oktatás tandíjmentes, bizonyos térítést csak rendkívüli esetekben igényelhet a felsőoktatási intézmény, pl. ha a hallgató indokolatlanul meghosszabbítja tanulmányi idejét. Ezenfelül illetéket kötelesek fizetni pl. a felvételi és a doktori vizsgák biztosítására, a diplomák és más dokumentumok kiállítására. A hallgatók szociális támogatása közvetlenül ösztöndíjak formájában, közvetetten pedig szolgáltatások (étkezés és szállás biztosítása, a kulturális és sporttevékenység támogatása) által történik. A felsőoktatási törvény végezetül meghatározza a jóváhagyás időpontjában létező egyetemek transzformációjának folyamatát, valamint a vagyonkezelésre vonatkozó új rendszabályokat. Ezek közül figyelmet érdemel, hogy a felsőoktatási intézmény kezelésében lévő állami vagyon 2003. január 1-jétől a főiskolákra száll. Az MKP, de főleg a szlovákiai magyarság szempontjából stratégiai győzelemnek tekinthető a Tt. 465/2003 sz. törvény jóváhagyása az SZK Nemzeti Tanácsában. E törvény mondja ki ugyanis a komáromi székhelyű Selye János Egyetem létrehozását, amelyről külön fejezetben szólunk. A magyar nyelvű felsőoktatási képzést - elsősorban a pedagógusképzést - más egyetemek keretében bizonyos tanszékek biztosították (Pozsonyban a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, Nyitrán a Konstantin Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, Besztercebányán a Bél Mátyás Egyetem Hungarológiai Kara), melyek továbbra is fontos szerepet töltenek be, de az önálló magyar egyetem teszi teljessé a szlovákiai magyar iskolai rendszert.
