László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Kulcsár Mária: Felnőttoktatás

A felnőttképzések szerkezete 289 64. táblázat. A non-profit intézmények által kínált képzések Intézmények száma 2004 2006 Képzések száma Képzések aránya %-ban A képzések száma Arányuk az összes képzéshez képest %-ban Gépipari, gépészeti, lémmé g munka Iá si 0 0.00 4 0.97 Faipar, fafeldolgzozás, aszlalosság 3 0.95 0 0.00 Építőipari, építészeti technológiák 0 0,00 0 0,00 Élelmiszeripari és mezőgazdasái szakemberek 19 5,99 2 0,49 Könnyűipari szakmunkások 3 0,95 3 0,73 Menedzser, vezetőképzés, marketing és reklámszakember 30 9,46 56 13.59 Könyvelési, gazdasági szakemberek, bérszámfejtés 28 8,83 15 3,64 Informatikai - számítógépfelhasználói, operátori 33 10,41 49 11.89 Vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász stb.) 0 0,00 1 0,24 Szociális munkák 16 5.05 46 11.17 Kézműipari 39 12,30 6 1.46 Állami és közigazgatási alkalmazottak továbbképzése 8 2.52 35 8.50 Idegenforgalom 44 13,88 3 0,73 Nyomdászaik nyomdaipari, tördelés stb 0 0,00 0 0,00 Egyéb szolgáltatások 37 11,67 58 14.08 Kisvállakozói felkészítés 31 9,78 20 4.85 Lektorképzés 1 0,32 10 2.43 Idegen nyelvek 22 6,94 74 17,96 Személyiségfejlesztő programok 3 0,95 30 7.28 Összesen 317 100,00 412 100,00 Forrás: http://www.mincdu.sk/DVZ/dvz.htm A non-profit intézményeknél érdekes ket­tősséget figyelhetünk meg: egyrészt felvállal­nak olyan területeket, amelyek „pénzt hoznak” számukra (számítógépes, kisvállalkozás, ide­gen nyelv, könyvelés, állami képzések), más­részt hiánypótló intézményekként oktatnak azokban a témákban, amelyek fontosak a kö­zösségek számára. Kezdhetjük rögtön a szociá­lis munkáknál, amely ezekben az esetekben már valódi szociális munkát jelent: fogyatékos emberek és gyerekek gondozása, fogyatékos­asszisztensek képzése, öreggondozás, beteg­­gondozás. Ugyanakkor megtalálható itt a kéz­műipar esetében hagyományos mesterségek oktatása is, amelyeket munkanélküliek vagy fogyatékosok számára dolgoztak ki. Menedzsment kategóriában szinte kizárólag projektmenedzsment és civil intézmények me­nedzsmentje vagy marketingje szerepel. Ez egy kényszerítő körülményeknek köszönhető, hi­szen a civil szervezetek irányítása, működteté­se sehol sem tananyag, és sokban eltér a gazda­sági szféra szabályaitól. így ezek a szervezetek saját magukat képzik, hogy hatékonyabban működjenek. A lektorképzés itt is 1-ről 10-re emelkedett. Ezek kimondottan a civil oktatók felkészítését célozzák meg, feltehetőleg a lektorhiány miatt. Általánosan jellemző ugyanis, hogy a non-pro­fit szektorban kezdő, tanuló és gyakorlatot szerző trénerek és oktatók a kellő szakmai szint elérése után átmennek dolgozni a profitszférá­ba, ahol tudásukból meg tudnak élni. A témák alapján láthatjuk, hogy a civilek nem foglalkoznak az egyébként sikeres témák­kal. Például az idegenforgalmi képzéseknél a fő téma az agroturisztika, a vidéki turizmus és egyéb vidékfejlesztő jellegű profilok. Tehát olyan területek, amelyekkel segíthetik a vidé­ken, rosszabb gazdasági körülmények között élőket.

Next

/
Thumbnails
Contents