László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
290 Kulcsár Mária 65. táblázat. Az egyéb intézmények által kínált képzések Intézmények száma 2004 2006 Képzések száma Képzések aránya %-ban A képzések száma Arányuk az összes képzéshez képest %-ban Gépipari, gépészeti, fémmegmunkálási 0 0.00 4 0,97 Faipar, fafeldolgzozás, asztalosság 3 0.95 0 0,00 Építőipari, építészeti technológiák 0 ÖjÖO 0 0,00 Élelmiszeripari és mezőgazdasái szakemberek 19 5,99 2 0,49 Könnyűipari szakmunkások 3 0,95 3 0,73 Menedzser, vezetőképzés, marketing és reklámszakember 30 9.46 56 13.59 Könyvelési, gazdasági szakemberek, bérszámfejtés 28 8,83 15 3,64 Informatikai - számítógépfelhasználói, operátori 33 10.41 49 11.89 Vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász stb.) 0 0.00 1 0.24 Szociális munkák 16 5,05 46 11.17 Kézműipari 39 12.30 6 1,46 Állami és közigazgatási alkalmazottak továbbképzése 8 2.52 35 8,50 Idegenforgalom 44 13.88 3 0,73 Nyomdászati. nyomdaipari, tördelés stb 0 0,00 0 0.00 Egyéb szolgáltatások 37 11.67 58 14.08 Kisvállakozói felkészítés 31 9,78 20 4,85 Lektorképzés 1 0,32 10 2.43 Idegen nyelvek 22 6.94 74 17.96 Személyiségfejlesztő programok 3 0,95 30 7.28 Összesen 317 100.00 412 100,00 Forrás: http://www.mincdu.sk/DVZ/dvz.htm Az egyéb intézményeknél legszembetűnőbb a mindent felülmúló növekedés: az intézmények száma és a képzések száma is több mint kétszeresére nőt nem egészen két év alatt. Erre a jelenségre már utaltunk az elemzés elején: a közigazgatási szervek gyors tempóban kialakították saját intézményi hátterüket a közalkalmazottak felkészítésére és továbbképzésére. Ezzel a képzésekre szánt közpénzek gyakorlatilag átmennek az állam egyik zsebéből a másikba. Hogy a képzések színvonalát és minőségét milyen lektorgárdával és módszertannal alakítják ki, arról sajnos szintén nem informálnak a nyilvános adatok. A menedzseri, pénzügyi és informatikai képzések jelentős részét ezek a képzések és intézmények teszik ki. A menedzsereknél elsősorban — mint már említettük - az önkonnányzati és közigazgatási menedzsment preferált. Az informatikai képzések főként felkészítő programok az ECDL certifíkátum megszerzésére. A nyelvi képzéseknél már inkább az egyes cégek és bankok saját képzőintézményei jelennek meg, akik alkalmazottaik nyelvi tudásának gyarapítására törekednek. Az akkreditációval nem rendelkező képzéseket nem igazán lehet elemezni, bár feltehetően sokkal inkább ellátják a nemes feladatot, valósan keletkező lokális igényekre reagálnak, vagy szűkebb szakmai csoportok elkötelezettségéből fakadnak. Ezek a képzések nem rendszeresek, nincsenek hivatalosítva, vagy a helyi közösség vagy valamely szakmai szervezet valósítja meg saját igényei alapján. Éppen ezért nem szerepelnek nyilvántartásban és statisztikában, tehát csak külön kutatómunkával tárhatók fel.
