László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
Az iskolai önkormányzatiság kialakulása 27 Pontosan meghatározza ezek összetételét is: A községi iskolatanácsnak 11 tagja van; rendszerint a következő tagokból áll: a) 2 pedagógus és 1 nem pedagógiai feladatokat ellátó alkalmazott, b) 4 személy a szülők képviseletében, c) 1 személy, akit a községi önkormányzat delegál, d) a járási hivatal által megbízott 1 személy, e) 1 személy azon intézmények képviseletében, akik részt vállalnak az oktatásnevelés folyamatában, f) az iskolai szakszervezet által nevezett 1 személy. Hasonló elvek alapján alakult a területi iskolatanács a megyei önkormányzatok területén működő középiskolák esetében. A tanács öszszetételében a különbséget az adja, hogy - az iskolatanácsok javaslata alapján - 1 diák is tagja a területi iskolatanácsnak. A szülők száma ennek következtében 3-ra csökkent. 4.4. A Tt. 416/2001. sz. törvényének az iskolai önkormányzatokra vonatkozó rendelkezése A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által 2001. szeptember 20-án elfogadott 416/2001. sz. törvény részletesen taglalja azokat a hatásköröket, melyek az államról a községi, illetve megyei (kerületi) önkormányzatokra szálltak át. Az iskolai önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések főbb pontjai: Az iskolai önkormányzat szervei az egyes iskolákban és oktatási intézményekben működő iskolatanácsok, valamint a községi és területi iskolatanácsok. Mindhárom testület a közérdeket, valamint a szülők és a pedagógusok érdekeit képviseli. Feladatuk elsősorban az ellenőrzés, továbbá állást foglalnak, véleményt alkotnak az iskolák, oktatási intézmények, az állami igazgatás helyi szervei, a községi és másodfokú (kerületi) önkonnányzatok működésével kapcsolatban. Az iskolatanács jogosult pályázat alapján javaslatot tenni az igazgató kinevezésére és indokolt esetben a visszahívására; magán- és egyházi iskolák, intézmények esetében állást foglal ez ügyben. Megvitatja és véleményezi az iskola, illetve az oktatási intézmény fejlesztési tervét, a megszüntetésére tett javaslatot, valamint az igazgató által az iskola, az intézmény belső rendtartására, gazdálkodására, pedagógiai, nevelési problémák megoldására, a tanterv módosítására tett javaslatokat. A községi iskolatanács akkor hozható létre, ha a községben legalább két oktatási körzet, vagy két önálló iskola, illetve oktatási intézmény található. Az egész települést érintő problémákkal foglalkozik, mint pl. a községben működő intézmények fejlesztési terve, az alkalmazottak személyi és szociális körülményei, az oktatási-nevelési folyamat minőségének javítása érdekében nyújtott szolgáltatások és támogatások feltételei és módja. Azokban a községekben, amelyekben csak egy iskola és ennek keretében működő oktatási intézmény van, községi iskolatanács nem hozható létre. A megyék területén ún. területi iskolatanács működik. Megvitatja és véleményezi a járási és kerületi hivatal iskolaüggyel kapcsolatos tevékenységét, a megyei (kerületi) önkormányzat hatáskörébe tartozó középiskolák és oktatási intézmények fejlesztési tervét, a költségvetést és az intézmények anyagi feltételeit, az alkalmazottakra vonatkozó személyi és szociális kérdéseket, új iskolák létrehozására, illetve oktatási szakok bevezetésére vonatkozó javaslatokat, az oktatási intézmények hálózata fejlesztési koncepcióját, az oktató-nevelő folyamat eredményeiről közzétett jelentést stb. Demokratikus eleme a jogszabálynak, hogy az iskolatanácsi tagság nem egyeztethető össze vezetői tisztséggel. így az iskolatanácsba nem választható, illetve nem delegálható az iskola vagy oktatási intézmény igazgatója és annak helyettese, a járási és kerületi hivatal képviselője. A községi iskolatanácsban nem dolgozhat a polgármester, a területi iskolatanácsban pedig a kerületi önkormányzat elnöke, a kerületi és járási hivatal vezető beosztású alkalmazottja.
