László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
28 Dolník Erzsébet 4.5. A Tt. 334/2002. sz. törvény következményei Az iskolaügyi államigazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvény következő módosítása nem változtatta meg alapvetően az érvényben levő jogszabályt. Legfontosabb hozadékának azt a tényt tekinthetjük, hogy egyértelműen meghatározza a járási és kerületi hivatalok hatáskörét. Megfogalmazza továbbá a községi iskolatanács létrehozásának feltételeit és feladatkörét arra az esetre, ha nem jött létre az iskolában iskolatanács. Pontosítja az igazgató és más vezető pozíciót betöltő személyek kinevezésére vonatkozó ügyrendet és személyi feltételeket, továbbá a tanfelügyelőkre vonatkozó szakmai és erkölcsi követelményeket. Természetesen ezzel a kérdéskörrel önálló miniszteri rendelet is foglalkozik. Problémaként jelent meg azoknak az alap- és középiskoláknak a további sorsa, melyeknek a törvény életbelépéséig egy közös igazgatóságuk volt. A törvény értelmében a két iskola fenntartóinak megegyezése alapján egy iskolaként működtetik tovább, s egy közös fenntartója lesz. Mindkét iskola része maradt az iskolahálózatnak, s csak belső szerkezete tükrözi az egyesítést. A törvény módosította a munkatörvénykönyvet is, miszerint a nyugdíjas alkalmazottakkal ismételten lehet szerződést kötni meghatározott időre. 5. A HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA A KÖZSÉGEKRE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI KERÜLETEKRE 5.1. A Tt. 416/2001 sz. törvény a hatáskörök átruházásáról A szlovákiai iskolarendszerben alapvető változást jelentett a 2001. szeptember 20-án elfogadott Tt. 416/2001. sz. törvény. Célja az volt, hogy meghatározza azokat a kompetenciákat, melyek a minisztériumokból, valamint a kerületi és járási hivatalokból a községi és megyei önkormányzatokra szálltak át. Ennek értelmében az államigazgatási feladatokat a törvényben megszabott módon és terjedelemben részben a községi önkormányzatok, részben a kerületi önkormányzatok gyakorolják. A törvény I. fejezetének 2. §-a felsorolja azokat a jogköröket, melyek a községre szállnak. Az oktatásügy terén átvett hatásköröket a 2.§ g) pontja tartalmazza. Ezek közül a legfontosabbak:- az államigazgatás gyakorlása az iskolák és oktatási intézmények terén,- az iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak kinevezése és visszahívása,- az alapiskolák, művészeti iskolák, óvodák, szabadidőközpontok, iskolai klubok, étkezdék létrehozása és megszüntetése,- a kötelező iskolalátogatás feltételeinek biztosítása,- a községhez tartozó intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, a községben működő egyházi fenntartású és magániskolák, valamint egyéb oktatási intézmények működését segítő anyagi támogatás odaítélése,- az iskolakörzetek meghatározása. Hasonló módon határozza meg a 3.§ a megyékre (kerületekre) átruházott jogköröket. Néhány fontos kompetencia:- iskolák és oktatási intézmények létrehozása és megszüntetése (pl. középiskolák, szakiskolák, művészeti alapiskolák, diákotthonok stb.),- az iskolák és oktatási intézmények igazgatóinak kinevezése és visszahívása,- a hatáskörébe tartozó iskolák és intézmények gazdálkodásának ellenőrzése,- a középiskolás tanulók étkeztetésének és kollégiumi ellátásának biztosítása,- az államigazgatás gyakorlása azokban az intézményekben, melyeknek a fenntartója. Új elem, mely a közoktatási törvényt is módosította, a törvénynek az iskolák egyesítését lehetővé tevő része. A nem teljes szervezettségű alapiskolák egy jogi szubjektumot alkothatnak az óvodával, amennyiben közös a fenntartó önkormányzat. Hasonló módon egyesülhetnek a művészeti alapiskolák is. Az így keletkezett intézményt egy igazgató vezeti, akit az igazgatóválasztás feltételei szerint pályázat útján neveznek ki.