László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
26 Dolník Erzsébet iskola tevékenységét, az oktatásügy szempontjából véleményezi az önkormányzatok és a helyi államigazgatási szervek működését, és segíti megoldani az iskola problémáit.” Az iskolatanács ellenőrizte az iskolaigazgatók és az oktatásügyet irányító intézmények munkáját, véleményt nyilvánított az iskola életével összefüggő minden jelentős kérdésben, mint a diákok felvétele, új szakok és specializáció bevezetése, az oktatási-nevelési eredmények értékelése, a gazdálkodás eredményessége. A középiskolákra vonatkozó feladatok ellenőrzése a kerületi iskolatanács jogkörébe tartozott. Az iskolatanácsok létrehozására vonatkozó részleteket az oktatási minisztérium Tt. 51/2000 sz. rendeleté határozta meg az 542/1990-es sz. törvény 7.§-a 20. bekezdése értelmében. 4.2. A Tt. 542/1990. sz. törvény módosításának következményei Az iskolatanácsok kezdeti eredményes tevékenysége fokozatosan lanyhult, mivel hatékonyságát előbb rendeletekkel csökkentették, majd kiiktatták legdemokratikusabb részét, az iskolaigazgatók és a tanügyi hivatalok igazgatóinak kinevezésére és visszahívására vonatkozó jogkörét. Ezt a tényt pontosan megfogalmazták a következő törvénymódosítás indoklásában: „Az előterjesztett törvénymódosítással javaslatot teszünk arra, hogy megszűnjön az iskolai önkormányzati szervek — az iskolatanácsok - joga véleményt mondani az iskolák és oktatási intézmények, valamint a tanügyi hivatalok igazgatóinak jelöléséről, javaslatot tenni az iskola és oktatási intézmények, valamint a tanügyi hivatalok igazgatóinak kinevezésére, illetve visszahívására.” Az 542/1990-es törvény módosítása következtében politikai tisztogatásra került sor az intézmények vezetői, főleg a magyar iskolavezetők közt. A tanügyi hivatalok igazgatóit (indoklás nélkül) közvetlenül a miniszter nevezte ki, illetve váltotta le tisztségéből, a tanügyi hivatalok igazgatói pedig ugyanilyen módon nevezhették ki és válthatták le a körzetükbe tartozó iskolák igazgatóit. Mivel a magyar iskolaigazgatók közül sorra leváltották azokat, akik szembeszálltak a politikai hatalommal (pl. nem vállalták a kétnyelvű oktatás bevezetését iskolájukban), rendkívüli méreteket öltött a társadalmi feszültség, egymást követték a tüntetések és a nagygyűlések. Ugyanekkor távolították el tisztségéből az egyetlen magyar tanügyi hivatal-vezetőt is. 4.3. A Tt. 301/1999. sz. törvény az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról Az iskolák állami igazgatásáról és az iskolai önkonnányzatokról szóló törvény következő jelentős módosítására és kiegészítésére 1999. szeptember 2-án a 301/1999. sz. törvény elfogadásával került sor (2000. január 1-jén lépett életbe). E törvény következtében módosult az iskolatanács jogosítványai közül többek közt az igazgató kinevezésére és visszahívására vonatkozó hatáskör:- Az iskola, illetve oktatási intézmény igazgatóját az iskolatanács javaslata alapján a fenntartó nevezi ki és hívja vissza. Az igazgató tisztségének betöltésére az iskolatanács pályázatot ír ki.- A magán- és egyházi iskola, a magán- és egyházi oktatási intézmény igazgatóját az iskolatanács állásfoglalása után a fenntartó nevezi ki és hívja vissza.- Az igazgató visszahívását a fenntartó az iskolatanács, illetve a tanfelügyelő javaslatára akkor kezdeményezheti, ha az ellenőrzés folyamán az igazgató részéről a törvények, vagy más, kötelező érvényű szabályok, rendeletek megszegésére derül fény. Az iskolai önkormányzatokról szóló miniszteri rendelet (Tt. 51/2000. sz.) szintén módosult a 2002-ben kiadott 587-es miniszteri rendelet nyomán. Ennek kiadására az 542/1990-es törvény 7.§-a 20. bekezdése értelmében került sor. A rendeletben található változások és új elemek közül fontos az iskolatanács-típusok meghatározása, melynek értelmében a Járási iskolatanács” és a „kerületi iskolatanács” helyett „községi iskolatanács” és „területi iskolatanács” szerepel a dokumentumban.
