László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006
Évközi továbbképzések és a rozsnyói közoktatási konferencia feldolgozása 255 A rozsnyói pedagógustalálkozók konferenciáinak mindig világosan meghatározott és gondosan megfontolt, előkészített témái voltak. Mintaként szolgáltak számunkra az anyaországi konferenciák és pedagógiai stratégiai döntések. Azt gondoltuk, ezeknek a szakmai irányvonalaknak a mentén tervezve a jövőt, nálunk is megtörténnek a közoktatás egészének változását sürgető intézkedések. Négy-öt évig semmijei nem utalt arra, hogy bármilyen nyitás, változás, demokratizálódás bekövetkezhetne a szlovákiai közoktatásban. A szlovák kollégák sem segítettek ebben. Lehet, nem volt elképzelés a jövő tisztázására, a ma elemzésére, lehet, nem voltak markáns és hiteles szakmai képviselői a változásnak, lehet, hogy az oktatáspolitika tétovasága, céltalansága is elbizonytalanította a szakmát. Sajnálatos, hogy az oktatáskutatás hiánya csak ad hoc megoldásokat szült, és a centralizált közoktatás elképesztő mértékben kiszolgáltatott a politikának. Születtek itt „Konstantin” és „Millennium” tervezetek, de a szakma súlytalansága képtelen volt a mérleg nyelvét a változás irányába billenteni. De bennünket, évente az újért, a közös probléma kibeszéléséért, a közös jövő megtervezéséért Rozsnyóra zarándoklókat, a magyar példa vonzott, meg kell mutatni, merre halad a világ, merre szeretnénk mi is indulni. A változástól való félelmek nagyon mélyen bennünk voltak, siettetni semmit nem lehetett. Egy civil szervezet tette a dolgát, felvillantotta az elérendő távlatot. A sürgető türelmetlenség, a változás akarása és a változtatás eredményének felmutatása felerősítette a Rozsnyón kimondottakat. Erre nem lehetett nem odafigyelni. A rozsnyói konferenciák új szemléletet hoztak a szlovákiai magyar közoktatásba. Fejlesztették a pedagógusok pedagógiai kultúráját, a közoktatásról mint rendszerről, a fejlesztések kapcsán az iskoláról mint szervezetről kezdődött el a párbeszéd. A szakmai irányításban is a rendszerszemlélet alapján indult meg a gondolkodás. A konferenciák által nyújtott ismeretek alapján gyarapodott és fejlődött a pedagógiai szókincs, megtanultunk a szakmáról beszélni. Rozsnyónak köszönhető, hogy új fogalmak honosodtak meg a pedagógusok szakmai fogalomtárában, a nevelőtestületekben pedagógiai programról, minőségbiztosításról, önkormányzati intézményfenntartásról, felelősség-megosztásról, TQM-ről, vezetőképzésről, az óvodák esetében országos és helyi nevelési programról esett szó, melynek eredményeként meg is születettek a szlovákiai adaptált vagy itt fejlesztett nevelési és pedagógiai programok. A rozsnyói pedagógustalálkozók hozadékaként egészséges vérátömlesztést kapott a szlovákiai magyar pedagógustársadalom. A változás, a változtatás nyugtalansága és kívánatossága szállta meg az amúgy is kísérletező kedvű kollégákat. Rozsnyón mutatkoztak be az első pedagógiai programok, itt kerültek bemutatásra az alkotó pedagógusok pályamunkái, innen indult útjára minden információ, ami megmozgatta a nevelőtestületek alkotó fantáziáját. A Rozsnyón történtekről egyet nem lehetett, hallgatni róla. 1994-ben a Rimaszombati, majd 1995-ben a Komáromi járásban, illetve az érsekújvári Czuczor Gergely MTNY Alapiskolában (amit követtek sokan mások) megindult a járáshoz vagy helyhez köthető pedagógus-továbbképzés: a Rimaszombati Pedagógiai Napok, a Komáromi Pedagógiai Napok, illetve a Czuczor Gergely MTNY Alapiskola pedagógusai által szervezett helyi szintű továbbképzések. E pedagógus-továbbképzések (félnaposak, egész naposak) tartalmát meghatározta:- a rozsnyói közoktatási konferencián hallott téma vagy szuggesztív előadó- a járás vagy intézmény magyar pedagógusainak szakmai igénye- valamely más továbbképzésen hallott téma időszerűsége vagy előadó személyisége- az SZMPSZ programjából adódó pedagógiai probléma megvitatása- a magyarországi szakmai fejlesztések és innovációk, új programok, hatékony módszerek ismeretének motiváló ereje- fejlesztési koncepció és pedagógiai műhely kialakításának tervezete az SZMPSZ részéről és még számtalan, lehet, szubjektív elképzelés is. Némely országos/járási/helyi jellegű 30 órás képzés megvalósulásában nagy szerepet
