László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006
Évközi továbbképzések és a rozsnyói közoktatási konferencia feldolgozása 251 l. ÉVKÖZI TOVÁBBKÉPZÉSEK ÉS A ROZSNYÓI KÖZOKTATÁSI KONFERENCIA FELDOLGOZÁSA Az első rozsnyói pedagógustalálkozó tétova lébésekkel indult. A szakmai konferencia témája izonban merész volt és magasba ívelő: autonóniák az oktatásügyben, az autonóm iskola. A :éma ma is időszerű, időszerűbb, mint valaha, uert 2004 tavaszán az Európai Unió kapujában udatosult csak igazán bennünk a művelődés, a udás fontossága, a saját sorsunk intézésének gondja és öröme. Az első konferencián meggyőződéssel, hitiéi vallottuk az intézményekben működő szabadság kis köreinek - Bibóval élve - szakmai, miben autonómiát sürgető szükségességét. Kinondtuk, hogy számunkra létfontosságú az inézményi autonómia, a szakmai szabadság, nert az autonóm rendszerű intézmény kompeenciáiban, döntéseiben önálló gondolkodásra césztet, önálló sorsintézést feltételez. Oktatásbolitikai és szakmai szempontokat mérlegelve íz idő bennünket igazolt. Stratégiakeresés, ígyüttgondolkodás jellemezte az első konferenciát, ahogyan a sorra kerülő többit is. Az első pedagógustalálkozót beárnyékolta íz akkori hatalom arrogáns viselkedése és bosszúja. Ám ez sem akadályozhatta meg a hazaiakat, hogy a következő években ne legyenek íjra és újra a szlovákiai magyar pedagógusok brszágos találkozójának házigazdái, hogy a conferencia szakmai tartalmának meghatározói le gondolkodjanak folyamatosan a közoktatás övőjéről. Sokszor csak álmok, víziók szintjén örtént a gondolkodás. S amikor az álmok valóa váltak, visszatekintve a megtett útra, az úton évő nem a pihenésre gondol, hanem a kihívása, a kitartásra, a közös hit erősségére. 1995-ben Rozsnyón és az azt követő időkben vált nagykorúvá a szlovákiai magyar pedagógustársadalom, amikor a politikai hatalomíak a magyar iskolák kétnyelvűsítésére, a kétlyelvű bizonyítványaink egynyelvüsítésére tett dsérlete ellenében polgári engedetlenséget fogadtunk. Igazából akkor érezte a hatalomnak rundig kiszolgáltatott magyar pedagógus, hogy íz otthon lenni itthon most történik meg. S ránk figyelt akkor Európa. Ezt az időszakot soha nem szabad felednünk. Azt, hogy nem tudták ránk kényszeríteni a kétnyelvűséget, az anyanyelv-, kultúra- és hagyományvesztését, azt, hogy a pedagógus és a közösségek bátrak mertek lenni. 1995 a konferencia életében az útkeresés éve volt, ám az évek teltével, a hazai szervezők elszántságával, a szakma is izmosodott, meg tudtuk fogalmazni saját elképzeléseinket, beilleszkedtünk egy szakmai áramkörbe, s fejlődésünk tudatos tervezésével az eredmények is mutatkoznak. 1995. március 31—április 1-jén zajlott az első közoktatási konferencia a következő programmal:- Czabán Samu élete és munkássága- A szlovákiai magyar oktatásügy múltja és jelene - Popély Gyula- Autonómiák az oktatásügyben: Körkép az autonóm iskolák múltjáról és jelenéről Európában és Magyarországon - Töttössy Istvánné- Kisebbségi magyar oktatási autonómiatervezetek a Kárpát-medencében- Az autonóm iskolához vezető út Szlovákiában 1996-ban az 1 000 éves magyar iskolát ünnepelve, a konferencia - 1996. március 30-31.- ennek az évfordulónak jegyében zajlott: a szlovákiai magyar iskolák múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A múltról, hogy annak tanulságai alapján tervezhető legyen a jövő. A programból:- A honfoglalás 1100 éve - Pozsgay Imre- 1000 éves a magyar iskola - Lénárt Béla- A szlovákiai magyar oktatásügy hetvenöt éve- Az autonóm iskola - Kozma Tamás A harmadik rozsnyói konferencia - 1997. április 5-6. - a közoktatás európai dimenzióit, illetve az autonóm iskola szakmai megközelítéseit tekintette át. A közoktatási konferencia előadásai:- Merre tart az európai közoktatás? - Kozma Tamás Merre tart a magyarországi közoktatás? - Báthory Zoltán
