László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006
Az SZMPSZ nyári egyetemei 229 a személyiségfejlesztés programnak, a konfliktusmegoldó pedagógia témának, az óvodapedagógiának, a hatékony iskolavezetés - eredményes iskola tréningnek és az iskolavezetés programnak. A szervezők az óvodák és az alap- és középiskolák vezetői, valamint az iskolatanácsok elnökei részére országos találkozót is szerveztek 1996. július 12-én azzal a céllal, hogy az iskolavezetést felkészítsék a közoktatást érintő változásokra, az akkori szaktárca félelmet keltő intézkedéseinek kivédésére, a jogsérelmek orvoslásának módjaira. A találkozó tartalmilag szerves részét képezte a nyári továbbképzésnek, céljaiban is megfelelt az intézményvezetők szakmai fejlesztésének, az információk továbbadásának, a tájékoztatásnak és a demokratikus iskolavezetésre háruló feladatok megtervezésének, az iskola mint autonóm szervezet működtetésének. A találkozó - 50 iskolavezető részvételével - témája: az alapiskolák jogalanyivá válásának elméleti és gyakorlati kérdései; az iskolavezetésben felmerülő jogi problémák megvitatása; az iskolavezetők szakmai társulásának megalakítása. Az előadók között szerepelt Ozsvald Erzsébet, a pozsonypüspöki alapiskola igazgatója, valamint Mészáros Lajos ügyvéd. A nyári egyetem résztvevői megtekintették a honfoglalás 1100 éve” című kiállítást (Miskolci Egyetem rendezésében). A nyári egyetem ünnepélyes befejezésekor Korzenszky Richárd, a Tihanyi Apátság perjeel mondott beszédet Ezer éves a magyar iskola címmel, amit a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának hangversenye tett feledhetetlenné. Deákiban véget ért az SZMPSZ nyári egyetemek kezdő, tanuló szakasza. Ez az öt év tele volt lelkesedéssel, a változás bizonyosságának ígéretével, Deákiban „lélektől lélekig” ért az összefogás, a közösség szolgálatának igaz üzenete. Deáki ezekben az években az összefogást, a melegedést és összebújást, a szellemi és intellektuális megerősödést és felélénkülést jelentette azok számára, akiknek ez létszükséglete volt, akik bíztak és akarták, hogy a változás megtörténjen. Nemcsak bíztak, tettek is érte. Többek között ezek közé tartoztak: Varga Ferenc, a deáki alapiskola igazgatója, Vankó Terézia, az óvoda igazgatónője, a két intézmény nevelőtestületének minden tagja, a helyi önkormányzat, az SZMPSZ Galántai Területi Választmány tagjai, Suba Anna, a sőkszelőcei alapiskola igazgatónője, Szetyinszky Veronika, a vágsellyei alapiskola igazgatónője és sokan mások. Deáki szellemi műhely volt, tele ötlettel, elgondolásokkal, tervekkel érkező emberekkel. Innen indult el az Óvodapedagógiai Táraság szervezésének gondolata, itt írta, szerkesztette és sokszorosította, terjesztette Vankó Terézia a Deáki Gólyahír óvodapedagógiai periodikát, Csuka Mária itt jelentette be az alsó tagozatos pedagógusok országos szakmai társulásának megalakulását. Egy ország, valamint a Kárpátmedence magyar pedagógusainak nyári találkozóhelye volt Deáki, számtalan barátság születésének színhelye. Az egymásról való tudás biztonsága is erősített bennünket, hogy vannak barátok, ismerősök, akikhez a felmerülő problémák megoldása céljából fordulhatok. Deáki után már nem volt magányos és nem volt egyedül a szlovákiai magyar pedagógus, bárhol is élt a Kárpát-medencében. Szép volt Deákin, felemelő. Embert próbáló feladatot oldottak meg a tervezők és a megvalósítók. Köszönet érte. De a világ nem áll meg. A nyári egyetemek szervezésének stafétáját Nagymegyer, illetve Rimaszombat és Komárom vette át. A nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tannyelvű Alapiskola nevelőtestülete jó házigazdának bizonyult öt éven keresztül. A Nagymegyeri Nyári Egyetem időpontja 1997. július 6-11. volt. A meghirdetett programok (120 résztvevővel): fizika, angol nyelv és módszertan, német nyelv és módszertan, TQM- tréning, személyiségfejlesztés (3 csoportban), számítógép-felhasználói tanfolyam. A nyitó előadást Vekerdy Tamás pszichológus tartotta Tanítás - tanulás címmel. A kiváló szakember előadásában az iskola gyermekközpontúságának fontosságát hangsúlyozta, evidenciaként nevezte meg a gyermek ismeretének (fejlődéslélektan) a fontosságát, azt a tényt, mely révén tudnia kell a pedagógusnak, milyen
