László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006

230 Ádám Zita életkorban mi jó, mi tanítható a gyermeknek. A pedagógus alapvető feladataként jelölte meg a tanulás-tanítás folyamatának újragondolását és tervezését, az ismeretszerzés szempontjából a belső motiváció elérését, a tanulási környezet kiszélesítésének követelményét. A gyermek személyiségének fejlesztése és adottságai fi­gyelembe vételével kell megtervezni az isme­retszerzés folyamatának egészét, az értékelést és a visszajelzést is. Az alap- és középiskolai fizikatanárok programja: Tehetséggondozás — Nagy Márton; Bemutatkozik a Természet Világa - Staár Gyu­la; Mágneses mérések az Eötvös-ingával - Radnai Gyula; A homok rejtélyes halmazálla­potai - Jánossy Imre. Hazai előadók: Morovics M. Tibor, Lacza Tihamér, Ozogány Ernő és Kiss László. Az angol szakosok továbbképzését Hudák Ilona, az ELTE BTK Angol Tanszékének taná­ra, a német szakosokét Morvái Edit az ELTE BTK Német Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára vezette. A TQM-tréning - egy új vezetési filozófia - vezetői a Győr-Moson-Sopron Megyei Peda­gógiai Intézet igazgatója, Annási Ferenc és he­lyettese, Görcsné Múzsái Viktória voltak Nagy érdeklődés volt a Személyiségfejlesz­tés című képzés iránt, ezért három csoportra osztották a résztvevőket. Tréningvezetők: Ha­­das Katalin, Fazekas Éva — Kassa; Strédl Terézia - Galánta; Németh Margit - Dunaszer­­dahely. A számítógép-felhasználói szakcsoport Gogh Péter, a nagymegyeri Kereskedelmi Aka­démia tanára vezetése alatt dolgozott. Rimaszombat 1997. július 14-18. között fo­gadta a nyári egyetem 100 résztvevőjét (ebből 15 erdélyi és 7 kárpátalji pedagógus volt). A nyitó előadást Katona Tamás történész tartotta „1848 üzenete a mának” címmel, mint­egy megelőlegezve a szabadságharc 150. év­fordulójára való lelki és szellemi felkészülést. Az előadó előadásának hevével és hitelességé­vel magával ragadta hallgatóságát. Nagy ívű tablót festett 1848-ról, a győztes csatákról és a bukásról, az emberi nagyságról és kicsinyes­ségről, a hősökről és az árulókról, a nemzet pél­damutatásáról. Általa emberközelbe kerültek a szabadságharc történelmi hősei, érthetőbbé vál­tak cselekedeteik mozgatórugói, döntéseik fe­lelőssége. A dicső szabadságharcra emlékezve nemzeti identitásunkat, az összetartozás szük­ségességét erősítette a hallgatókban Katona Ta­más. A Rimaszombati Nyári Egyetem a követke­ző szakcsoportokat fogadta: óvodapedagógia, alsó tagozatos tanítók szakcsoportja, magyar nyelv és irodalom és történelem szakos tanárok szakcsoportja. Az óvodai szakcsoport központi témája a drámapedagógia volt. Ezt jól kiegészítették B. Kovács István (A gömöri népmesékről), Vankó Terézia (A család és az óvoda kapcsolata), Svec Ilona (A beszédzavarok megelőzésének módszerei), Szobi Eszter (A népköltészet és a gyermekirodalom szerepe az óvodában) és Matlák Jolán (A gyermekközpontú környezeti nevelés) előadásai. Mindezt keretbe foglalta a kazincbarcikai Játszóház kézműveseinek, Zsé­­lyi Katalinnak és Szabó Csillának a drámape­dagógiai foglalkozása, valamint Hadas Katalin kommunikációs tréningje. A tanítók szakcsoportjának témái a nevelé­si és készségtantárgyak módszertanára össz­pontosult. Az ének-zene foglalkozásokat Mohayné Katanics Mária Kodály-tanítvány ve­zette. Ebben a szakcsoportban a drámapedagó­giai foglalkozások domináltak, amit kiegészí­tett a vizuális nevelés Bátványos Huba (Buda­pesti Tanítóképző Főiskola) irányításával, vala­mint az ősi magyar kézmüvesmesterségek ta­nulása. A történelem szakos tanárok szakcsoportja három nagy téma köré építkezett: Gömör me­gye története; a szlovákiai magyarság története; Erdély művelődéstörténete. A bevezető elő­adást Závodszky Géza, az ELTE TKF főigaz­gatója tartotta A történelem létjogosultsága címmel. Gömör megye történetével és történel­mével B. Kovács István, Gömör megye építé­szeti emlékeivel Erdélyi Géza ismertette meg a résztvevőket. A szlovákiai magyarság története és sorsfordulói című előadásokat Popély Gyula és Szarka László tartották meg. Molnár Imre Esterházy Jánost mutatta be. Erdély művelő­

Next

/
Thumbnails
Contents