László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Pék László: A szlovákiai magyar pedagógusok szövetsége
208 Pék László dozás megerősítése mellett a különleges odafigyelést igénylő diákok problémáit segítő program, vagy a pedagógusok bekapcsolódása a tananyagfejlesztési projektekbe új elemekkel gazdagította a szakmai munkát. A Comenius Pedagógiai Intézet akkreditált továbbképzési programokat valósít meg. A jelentősebb események kronologikus leírása természetesen csak hiányosan rögzítheti azt a sokszínűséget, mely a szakmai programokat, rendezvényeket, oktatáspolitikai történéseket jellemzi. A továbbiakban ezért az SZMPSZ tevékenységét a három jól elkülöníthető terület alapján igyekszem kiegészíteni, az összefüggések feltárásával értelmezni, árnyalni. 2. OKTATÁSPOLITIKAI TEVÉKENYSÉG A kisebbségi oktatásra, így az SZMPSZ működésére is minden időszakban pozitív vagy negatív előjellel hatással voltak az ország társadalmi-politikai viszonyai. A megalakulást követően az SZMPSZ igyekezett kialakítani kapcsolatait az akkor létező három szlovákiai magyar politikai párttal és a Csemadokkal. Több alkalommal felmerült egy országos oktatási tanács létrehozásának kísérlete, de a tanács hatékony működésére az érdekeltek közötti érdekellentétek miatt nem került sor. Az állami oktatásügyi szervekkel, így Kováč, majd Pisát miniszterekkel a többszöri tanácskozások során sem sikerült megállapodásra jutni a közös igazgatású iskolák szétválasztását és az oktatási minisztériumon belül a nemzetiségi főosztály létrehozását illetően. Felmerült a szakszervezetté válás lehetősége is, szakértők szerint azonban a nemzetiségi oktatási jogok képviselete szakszervezeti keretek között elvi akadályokba ütközött volna. A szlovák pedagógusok fórumaival az együttműködés elsősorban regionális szinten hozott eredményeket. Több régióban sikerült a járási tanügyi szervekbe magyar nemzetiségű pedagógusokat jelölni. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta az SZMPSZ vezetésének kezdeményezéseit a magyarországi egyetemek kihelyezett konzultációs központjainak létrehozására. Ezek a központok elsősorban a magyar tannyelvű iskolák pedagógus-utánpótlásának hiányát voltak hivatottak enyhíteni. Kassán, Komáromban, majd később Királyhelmecen indultak meg a képzések. Sajnálatos dolog, hogy az oklevelek honosításának ügye éveken át húzódott, viszont ma már jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy ezek a kihelyezett képzési formák csírájává váltak a Selye Egyetem későbbi megszületésének. Az SZMPSZ keretében alakult meg a Szlovákiai Ösztöndíj Tanács, mely a magyarországi felsőoktatási intézményekbe jelentkezett diákok ösztöndíjra vonatkozó kérvényeit bírálta el. Az 1993-as év a hatalom részéről már az úgynevezett „alternatív” oktatás bevezetésének szándékával indult, mely a magyar nyelvű oktatás felszámolását irányozta elő. Állásfoglalások-, petíciók kidolgozására, nyilvánosságra hozatalára került sor. Ennek az időszaknak volt kellemetlen epizódja az 1995 márciusában megtartott rozsnyói országos pedagógustalálkozón történt incidens, amikor anyanyelvűnk puszta használata sértette a minisztériumi tisztségviselő „érzékenységét”. E találkozó után szerveződött meg a komáromi tiltakozó nagygyűlés anyanyelvűnk és iskoláink védelmében. A kétnyelvű oktatás bevezetése elleni tiltakozások is fokozódtak és különösen a galántai, ipolysági, párkányi és somorjai gimnáziumi igazgatók leváltása és néhány szakember indokolatlan elbocsájtása után váltak tömeges méretűvé. A több ezer embert megmozgató tüntetések, polgári engedetlenségi akciók során a szülők, iskolabarátok, polgárok hitet tettek anyanyelvi iskoláink megmaradása mellett. Ezek a cselekmények jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltottak. A kétnyelvű dokumentációt megtiltó rendelet miatt, a búcsiak és a bátorkesziek ellenállását követően lángoltak fel újra a tiltakozások. Előláncok, naggyűlések bizonyították, hogy közösségünk képes ellenállni a rontó szándékú, jogaink korlátozására irányuló kísérleteknek. A szlovákiai magyar pedagógustársadalom ezekben az években vált nagykorúvá. Visszatekintve az eseményekre remélni szeretnénk, hogy a rozsnyói incidenstől az alterna-
