László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Pék László: A szlovákiai magyar pedagógusok szövetsége

208 Pék László dozás megerősítése mellett a különleges odafi­gyelést igénylő diákok problémáit segítő prog­ram, vagy a pedagógusok bekapcsolódása a tananyagfejlesztési projektekbe új elemekkel gazdagította a szakmai munkát. A Comenius Pedagógiai Intézet akkreditált továbbképzési programokat valósít meg. A jelentősebb események kronologikus le­írása természetesen csak hiányosan rögzítheti azt a sokszínűséget, mely a szakmai programo­kat, rendezvényeket, oktatáspolitikai történése­ket jellemzi. A továbbiakban ezért az SZMPSZ tevékenységét a három jól elkülöníthető terület alapján igyekszem kiegészíteni, az összefüggé­sek feltárásával értelmezni, árnyalni. 2. OKTATÁSPOLITIKAI TEVÉKENY­SÉG A kisebbségi oktatásra, így az SZMPSZ műkö­désére is minden időszakban pozitív vagy ne­gatív előjellel hatással voltak az ország társa­dalmi-politikai viszonyai. A megalakulást követően az SZMPSZ igye­kezett kialakítani kapcsolatait az akkor létező három szlovákiai magyar politikai párttal és a Csemadokkal. Több alkalommal felmerült egy országos oktatási tanács létrehozásának kísérle­te, de a tanács hatékony működésére az érdekel­tek közötti érdekellentétek miatt nem került sor. Az állami oktatásügyi szervekkel, így Kováč, majd Pisát miniszterekkel a többszöri ta­nácskozások során sem sikerült megállapodásra jutni a közös igazgatású iskolák szétválasztását és az oktatási minisztériumon belül a nemzetisé­gi főosztály létrehozását illetően. Felmerült a szakszervezetté válás lehetősége is, szakértők szerint azonban a nemzetiségi oktatási jogok képviselete szakszervezeti keretek között elvi akadályokba ütközött volna. A szlovák pedagó­gusok fórumaival az együttműködés elsősorban regionális szinten hozott eredményeket. Több régióban sikerült a járási tanügyi szervekbe ma­gyar nemzetiségű pedagógusokat jelölni. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztéri­uma támogatta az SZMPSZ vezetésének kezde­ményezéseit a magyarországi egyetemek kihe­lyezett konzultációs központjainak létrehozásá­ra. Ezek a központok elsősorban a magyar tan­nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlásának hiá­nyát voltak hivatottak enyhíteni. Kassán, Ko­máromban, majd később Királyhelmecen in­dultak meg a képzések. Sajnálatos dolog, hogy az oklevelek honosításának ügye éveken át hú­zódott, viszont ma már jó érzéssel nyugtázhat­juk, hogy ezek a kihelyezett képzési formák csírájává váltak a Selye Egyetem későbbi meg­születésének. Az SZMPSZ keretében alakult meg a Szlovákiai Ösztöndíj Tanács, mely a ma­gyarországi felsőoktatási intézményekbe je­lentkezett diákok ösztöndíjra vonatkozó kérvé­nyeit bírálta el. Az 1993-as év a hatalom részéről már az úgynevezett „alternatív” oktatás bevezetésének szándékával indult, mely a magyar nyelvű ok­tatás felszámolását irányozta elő. Állásfogla­lások-, petíciók kidolgozására, nyilvánosságra hozatalára került sor. Ennek az időszaknak volt kellemetlen epizódja az 1995 márciusában megtartott rozsnyói országos pedagógustalál­kozón történt incidens, amikor anyanyelvűnk puszta használata sértette a minisztériumi tiszt­ségviselő „érzékenységét”. E találkozó után szerveződött meg a komáromi tiltakozó nagy­gyűlés anyanyelvűnk és iskoláink védelmében. A kétnyelvű oktatás bevezetése elleni tilta­kozások is fokozódtak és különösen a galántai, ipolysági, párkányi és somorjai gimnáziumi igazgatók leváltása és néhány szakember indo­kolatlan elbocsájtása után váltak tömeges mé­retűvé. A több ezer embert megmozgató tünte­tések, polgári engedetlenségi akciók során a szülők, iskolabarátok, polgárok hitet tettek anyanyelvi iskoláink megmaradása mellett. Ezek a cselekmények jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltottak. A kétnyelvű dokumentációt megtiltó rende­let miatt, a búcsiak és a bátorkesziek ellenállá­sát követően lángoltak fel újra a tiltakozások. Előláncok, naggyűlések bizonyították, hogy közösségünk képes ellenállni a rontó szándékú, jogaink korlátozására irányuló kísérleteknek. A szlovákiai magyar pedagógustársadalom ezek­ben az években vált nagykorúvá. Visszatekintve az eseményekre remélni sze­retnénk, hogy a rozsnyói incidenstől az alterna-

Next

/
Thumbnails
Contents