László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
146 László Béla csak a javulás tendenciáit fedezhetjük fel, utalva az 1998-as kormányprogram idevágó részének programszerű nem teljesítésére. Az egyetem és egyetemi kar létrehozása komoly előrelépést jelentett, amelynek igazi kihatásait a műveltségi szint emelésére és a gazdasági, társadalmi szféra igényeinek megfelelő szakemberképzésre, a magas munkanélküliség csökkentésére, a magasabb gazdasági, társadalmi pozíciók megszerzésére csak hosszútávon lehet majd lemérni. A szlovákiai magyar felsőoktatás intézményes indulása (az első két év) viszont nem hozott magával lényeges szakkínálat-bővítést a korábbiakhoz képest és a hallgatók nagyobb érdeklődésére számító új tanulmányi programokat lényegében csak Nyitra kínál. Az is szembetűnő, hogy a szlovákiai magyar felsőoktatás túlzottan pedagógusképző irányultságú és ez többszörösen felülmúlja az igényeket. A pedagógusképzés ilyen tömegesítése és benne az extern, levelező képzés igen magas aránya szükségképpen a képzés színvonalának romlását fogja előidézni, amely végül is a magyar közoktatás vonzását gyengíti. A Szlovákiában korábbról meglévő és a 2000-től beinduló magyar nyelvű felsőoktatás együttesen nem eléggé tudta kiaknázni a szlovákiai magyarság 30-40%-os tartalékait. Ennyivel kevesebb magyar nemzetiségű fiatal érdeklődik ugyanis a felsőoktatás iránt, mint országos szinten. Az is megállapítható (lásd a 47. táblázatot), hogy a szlovákiai magyar felsőoktatás statisztikailag értékelhető mértékben kezdi elvonni a magyar nemzetiségű hallgatókat a műszaki és agrárszakoktól, amelyekben nincs magyar nyelvű felsőoktatás. Nyilván e szakokon előidézett veszteségeket semmiképpen nem kárpótolja a túlzott pedagógusképzés. Nem csak a szlovákiai magyarság, hanem össztársadalmi érdek is, hogy a magyar nemzetiség az iskolai képzés minden szintjén a korcsoportok arányainak megfelelő számban legyen jelen. Ez lehet a stratégiai alapcél. Ennek mihamarabbi eléréséhez szükséges konkrét teendők megalkotását csak szakmai és politikai síkon lehet elképzelni. Az életen át tartó tanulás európai programja új, eddig ismeretlen lehetőségeket kínál a hagyományos iskolai képzést nem abszolvált lakosok számára magasabb képesítési szint eléréséhez, a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedéshez szükséges szakkompetenciák megszerzéséhez. E területen kínálkoznak talán a legnagyobb fejlesztési lehetőségek a magyar nyelvű közép- és felsőoktatás részére is. 3.6.5. A szlovákiai magyar közoktatás effektivitásáról A közoktatás problémáit kutatni, szakszerűen vizsgálni lényegében két úton, két módszerrel lehetséges. Az egyik módszer a statisztikai adatok jellemzésén, értelmezésén, a másik a szociológiai kutatásokon alapszik. A hivatalos statisztikai adatok általában nem szolgáltatnak olyan információkat az adott témákról, még inkább nem a szlovákiai magyar közoktatásról, amelyek alapján a problémák részleteiről is megbízható következtetéseket lehetne levonni. Az általános, hivatalos statisztikai adatok alapján a megadott kutatási témák szempontjai szerint újabb, úgymond finomabb statisztikai adatokat kell kidolgozni, amelyek pontos, célirányos következtetések levonását teszik lehetővé. A szlovákiai magyar közoktatás több fontos területének vizsgálatára is kitértünk az előző részekben. így beszéltünk a népszaporulat kihatásáról az oktatásügyre, a magyar nemzetiség, illetve a magyar nyelvű közoktatás változásairól, összehasonlítva ezt az országos szintű változásokkal, szó esett a szakosodásról és annak kihatásáról a magyar nyelvű oktatás vonzására, de kitértünk a magyar közoktatás rendszerére, elérhetőségére is. Itt most egy kicsit más szemszögből, a teljesítmény, a teljesítés oldaláról vesszük szemügyre a szlovákiai magyar közoktatást. A szlovákiai magyar közoktatás akkor teljesítené a 100%-ot, ha minden magyar nemzetiségű gyermek a magyar nyelvű közoktatást venné igénybe. Természetesen ez a problematika is több változós, és a közoktatás teljesítménye nem csak magától az iskolától függ. Legnehezebb azonban objektiven megközelíteni az oktatás
