László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 147 színvonalát. A szlovákiai magyar közoktatás színvonalára való utalás azonban joggal vetődik fel mindenekelőtt akkor, amikor az elérhető magyar közoktatás helyett a magyar szülők a szlovák nyelvű közoktatást helyezik előnybe. Tehát akkor, amikor azt elemezzük, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok miért és milyen arányban látogatják a szlovák nyelvű iskolákat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az oktatás színvonalát, a szlovák nyelvi kompetenciát befolyásoló iskolai környezet valamennyi komponensét. Éppen ezeken a területeken nem rendelkezünk átfogó általános értékű ismeretekkel, információkkal. Némely monitoring jellegű tudásfelmérés alapján nem lehet a szlovákiai magyar közoktatás egészére vonatkozó következtetéseket levonni. A szlovákiai magyar közoktatás '89 után kedvező helyzetbe került azáltal, hogy a szabadabbá vált határok jóvoltából itt van a szomszédban a kitűnő magyarországi közoktatás és a hozzá történő integrálódás problematikája. Itt van azonban a szlovákiai közoktatás is, amelynek rendszerébe tagolódik a szlovákiai magyar közoktatás. Jelen van a harmadik tényezőként belépő európai közoktatási térség és annak irányzataihoz való igazodás problémaköre is. A magyar nyelvű közoktatás effektivitását úgy mérhetjük, hogy megnézzük a magyar nyelvű képzésben lévő tanulók hány százalékát alkotják azoknak a magyar nemzetiségű diákoknak, akiknek képzésben kellene lenni a korcsoportok arányai szerint, illetve a képzésben lévő magyar nemzetiségű diákoknak. A gimnáziumi oktatás példáján fogjuk a módszert ismertetni. A gimnáziumi diákok korcsoportjának a népszámlálási adatoknál alkalmazott 15-19 évesek korcsoportját tekintjük. 2001- ben Szlovákiában e korcsoport 8,36%-át alkották a magyar nemzetiségűek. Szlovákia összes gimnáziumi tanulója között ilyen arányban kellene, hogy legyenek a magyar nemzetiségűek, amely 7210 tanulónak felel meg. A valóságban azonban csak 6093 volt 2001-ben a magyar nemzetiségű gimnazisták száma és 4982 a magyar nyelven tanuló gimnáziumi diákok száma (lásd a 25. táblázatot). A magyar nyelvű gimnáziumok diákjai (MT) 69,10%-át alkotják azoknak a magyar nemzetiségű diákoknak, akiknek gimnáziumi képzésben kellene lenni (KL) és E2=81,77%-át a magyar nemzetiségű gimnáziumi diákoknak (MN). A magyar nemzetiségű diákok (MN) részesedése a gimnáziumi képzésben E3=84,51%-os, ugyanis ilyen %-át alkotják azoknak a magyar diákoknak, akiknek gimnáziumi képzésben kellene lenni (KL) (lásd a 25. táblázatot). A magyar nyelvű gimnáziumi oktatás effektivitása 2001-ben a fenti számadatok szerint tehát Ei=69,10%-os, Eo=81,77%-os és Er!= 84,51%. Képletekben kifejezve Ej=(MT. 100)/KL, E2=(MT.100)/MN, E3=(MN.100)/KL. Ezek alapján a szlovákiai magyar közoktatás effektivitásáról a változások tendenciáinak bemutatása és elemzése céljából három évre (lásd a 19., 22., 25., 27., 31. táblázatokat is) készítettük a fenti három effektivitás-mutató adatainak táblázatát (lásd a 48. táblázatot). A magyar tannyelvű óvodák effektivitása 1990 és 2005 között folyamatosan, habár nem egyenletesen, de nőtt. A legnagyobb növekedést, közel 10%-ot, a magyar tannyelvű óvodákba járó gyerekek szolgáltatták a magyar nemzetiségű óvodásokhoz viszonyítva (E2) 1990 és 2005 között. 48. táblázat. A magyar közoktatás effektivitásának mutatói 1990 2001 2005 E,E, e 3 Ľ,E, E, E, e 2 E, Óvodák 80.56 71.92 112.02 81.16 78.56 103.30 86.34 81,62 105.79 Alapiskolák 74.33 74.82 99.34 84.75 81.29 104.25 92.43 83.52 110.66 Gimnáziumok 72.01 77.88 92.46 69.10 81.77 84.51 73.30 83.57 87.71 Szakközépiskolák 56,46 66.69 84,66 48.35 58,57 82,54 57,68 66.46 86.78 Szakmunkásképzők 34.60 36.62 94.50 55.18 53.60 102.94 56.75 57.34 98.97
