László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
142 László Béla A harmadik téma, amely a magyar nemzetiség műveltségi szintjével összefüggésbe hozható, az a munkavégzés melletti (levelező, esti) távoktatás. Amint azt az előzőekben tapasztaltunk, a magyar nemzetiség középiskolai képzésére vonatkozó számadatok elmaradnak az országos adatoktól. Stratégiai célként a magyarság korcsoport százalékos arányainak megfelelő szintű középiskolai képzés elérése jelölhető meg. Ez azonban a szlovákiai összmagyarság műveltségi szintjében mutatkozó lemaradás enyhítésére nem elégséges. Ugyanis a magyarság körében a 2001-es népszámlálás adatai szerint a 9,68 %-os összlakossági aránytól 49 019- cel többen vannak azok, akik a legmagasabb alapiskolai képzettséggel rendelkeznek (lásd a 39. táblázatot). Ehhez még hozzávehetjük a legmagasabb szakmunkás képesítésű 8286 magyar nemzetiségű lakossági többletet is. Ezen 57 305 magyar nemzetiségű lakos számára a középszintű távoktatás nyújthatná a magasabb képzettségi szint elérésének lehetőségét és a munkanélküliség bűvköréből a munkaerőpiacon való megjelenés esélyét. Szlovákiában a középiskolai távoktatás (štúdium popri zamestnaní ŠPZ) nagyon fejletlen. Mind a négy középiskolai típusban összesen 12 060 személy végzi tanulmányait munkavégzés mellett vagy munkanélküliként. Ezek közül csak 270-en tanulnak magyar nyelven. Mindenekelőtt a magyar tannyelvű középiskolák és a magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező iskolák számára kínálkozik itt fejlesztési lehetőség, egyrészt a rendes középfokú távoktatás bővítésével, de a munkaerőpiac által igényel konkrét munkavégzési képességek megszerzéséhez hoszszabb-rövidebb ideig tartó középiskolai képesítést nem adó képzések megszervezésével is. 3.6.4.2. Felsőoktatás Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia legmagasabb felsőfokú végzettségű lakosai közül 10,76%-nak, azaz 33 025-nek kellene magyar nemzetiségűnek lennie. A valóság azonban 16 618-cal kevesebb és csak 16 407 magyar lakosnak volt felsőfokú végzettsége. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségűek hiánya 17 326-ra emelkedett (a 39. és 42. táblázat adatai alapján). A felsőoktatás tehát a 90-es években tovább halmozta a szlovákiai magyarság műveltségi szintben meglevő lemaradását. Érdekességként megemlítjük, hogy amenynyiben a szlovákiai magyar fiatalok a 20-24 éves korcsoportban meglévő arányainak megfelelő számban vettek volna részt a szlovákiai felsőoktatásban, akkor a 2001 -es népszámlálás által kimutatott 23 652 diplomás magyar nemzetiségűtől (lásd a 39. és 46. táblázatot) közel 7200-zal több szlovákiai magyarnak lett volna felsőfokú képzettsége. Ehhez az adathoz úgy jutottunk, hogy az 1991-es és 2001-es hiányok átlagát öttel osztottuk (a felsőoktatás hosszát öt évnek vettük) és megszoroztuk 11-gyei, a köztes évek számával. Szlovákia felsőoktatásában a hivatalos statisztikák a hallgatókat öt szakágazatra osztják szét: egyetemi, műszaki, közgazdasági, mezőgazdasági és művészeti. Az viszont már egy más kérdés, hogy mely tanulmányi szakok és specializációk hallgatói tartoznak az egyes szakágazatokba. A népszámlálások időpontjainak függvényében a 46. táblázatban feldolgoztuk a hallgatók megoszlását az egyes szakágazatok szerint. A szlovákiai magyarság érvényesülése, a magasabb pozíciók elérése szempontjából az sem mellékes, hogy milyen a magyar nemzetiségű hallgatók eloszlása a szakágazatok, de a tanulmányi szakok, specializációk keretein belül is. A szakágazatokon belül mindeneklelőtt a nagy számú hallgatóságot befogadó egyetemi és műszaki ágazatokban még 1991-ben meglévő nagy arányú eltérés (40,79-52,06, illetve 38,97-27,39) 2001-re kisebb eltérést mutatva kiegyenlítődött (41,95-46,96, illetve 28,95-31,03). A magyar nemzetiségű hallgatók száma e két szakágazaton belül az országos százalékos arányokhoz közeledett (lásd a 46. és 47. táblázatot). Szembetűnő azonban, hogy a hallgatói szám országos változásainak tendenciáitól a magyar nemzetiségű hallgatók számának változásai nagyban eltérnek, eltérő fejlődési tendenciákat mutatnak. így pl. a műszaki tanulmányú-
