László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 143 kat folytató hallgatók százalékos arányaiban a 90-es években 10%-os volt a visszafejlődés (38,97-28,95) Szlovákiában, a magyar nemzetiségű hallgatók esetében éppen ellenkezőleg: ezen ágazat hallgatóinak százalékos aránya közel 4%-kal nőtt meg. Nagy valószínűséggel a magyar nemzetiségű hallgatók a műszaki mérnökképzés iránt országosan megmutatkozó kisebb érdeklődés miatt e szakokra való könynyebb bejutást használták ki. A statisztikai összadatok szerint azonban a felsőoktatásban levő magyar fiatalok százalékos aránya ténylegesen nem emelkedett, hanem az 1991-es 4,83%-ról 2001-es 4,51%-ra csökkent. Ez figyelmeztető csökkenés lenne, ha a felsőoktatásban résztvevő fiatalok 20-24 éves korcsoportjaiban a magyar nemzetiségű 10,09 %-os arány nem csökkent volna ez alatt az idő alatt 8,50 %-ra. így ténylegesen és korrekten a fejlődés tendenciáját azon lehet lemérni, ha megnézzük, hogy a magyar nemzetiségű hallgatók hány százalékát teszik ki azon hallgatói számnak, amennyinek a korcsoportok arányai szerint lenni kellene a felsőoktatásban. Ezen adatokat a 46. táblázat utolsó oszlopa tartalmazza. Ezek szerint a szükséges magyar nemzetiségű hallgatók csak 47,83 %-a volt a felsőoktatásban 1991-ben. Ez az arány 2001-re 53,11 %ra és 2004-re 56,25 %-ra nőtt. E növekedést azonban beárnyékolja a szakágazatok hallgatói számának az ágazatok közötti, de az ágazatokon belüli nem egyenletes, ingadozó változása is (lásd a 46. táblázatot). A szlovákiai magyarság a felsőoktatásban való emelkedő részvételével hozzájárul műveltségi szintjének emeléséhez. A 2004-es 56,25 % azonban még túl messze van a 100%-tól. Mi az oka annak,hogy a szlovákiai magyarság képtelen gyorsabban mozgósítani a 43,75 %-os tartalékait és miért nem követi a felsőfokú képzés terén a szakágazatok közötti és azokon belüli országos fejlődési tendenciákat? Minden valószínűséggel e kérdések megválaszolásában rejlik a felsőfokú képzés terén a szlovákiai magyarság felzárkózásának gyorsabb üteme a szlovákiai országos szintre. 46. táblázat. A hallgatók száma a felsőoktatásban I. SZL MN MN %-ban KL Hi R %-ban Száma | %-ban Száma | %-ban 1991 (Korcsoport 10.09 %-a magyar nemzetiségű) Egyetemi 21387 40.79 1317 52.06 6,16 2158 841 61.03 Műszaki 20430 38.97 693 27.39 3,39 2061 1368 33.62 Közgazdasági 5845 11.15 246 9.72 4.21 590 344 41.69 Mezőgazdasági 4082 7.78 241 9.53 5,90 412 171 58.50 Művészeti 686 1.31 33 1,30 4.81 69 36 47.83 Összesen 52430 100.00 2530 10000 4.8.3 5290 2760 47.83 2001 (Korcsoport 8,50 %-a magyar nemzetiségű) Egyetemi 39083 41.95 1975 46,96 5.05 3322 1347 59.45 Műszaki 26971 28,95 1305 31.03 4.84 2293 988 56.91 Közgazdasági 17808 19.12 519 12.34 2.91 1514 995 34.28 Mezőgazdasági 7648 8.21 311 7.39 4.07 650 339 47.85 Művészeti 1649 1.77 96 2.28 5,82 140 44 68.57 Összesen 93159 100.00 4206 100.00 4.51 7919 3713 53.11 2004 (Korcsoport 8,02 %-a magyar nemzetiségű) Egyetemi 48805 45,60 2706 56.05 5,54 3914 1208 69.14 Műszaki 29608 27.67 1124 23.28 3.80 2375 1251 47.33 Közgazdasági 20030 18,72 734 15.20 3.66 1606 872 45,70 Mezőgazdasági 6660 6.22 217 4.50 3.26 534 317 40.64 Művészeti 1919 1,79 47 0.97 2.45 154 107.30.52 Összesen 107022 100.00 4828 100.00 4.51 8583 3755 56.25 Jelmagyarázat: SZL - Szlovákia, MN - magyar nemzetiségű, KL - magyar ncmzctiségűcknck a korcsoport szerint lenni kellene, Hi számbeli hiány, R - a magyar hallgató (MN) részesedése a szükséges hallgatói számból (KL).
