László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
134 László Béla gyen. Már nem a különböző tudományos fokozatok és címek megszerzése itt a cél, hanem olyan tudósok és kutatók kinevelése, akik a tudománynak és a kutatásnak fogják szakmai életüket szentelni. 3.6.3. A műveltségi szint jellemzése Itt a képzettségi, műveltségi szint alatt az iskolai végzettségi szintet értjük. A műveltségi szint terén meglévő lemaradás mértékét azon lehet legjobban lemérni, ha összehasonlítjuk a magyar kisebbség körében a népszámlálási adatok alapján meglévő, a legmagasabb műveltségi szintet elért lakosok számának százalékos arányszámait a 10,76 %-kal, illetve 9,68 %-kal az utolsó két népszámlálás adataival, amely a magyarság százalékos arányát adja Szlovákia lakosságából. Itt fel kell figyelni öt, az országos adatokhoz viszonyítva nagyon lényeges eltérésre, amelyek az iskolai végzettség terén mutatkoznak és a magyar nemzetiség műveltségi lemaradására utalnak. Az összehasonlításon alapuló elemzések két vonalon történhetnek. Egyrészt figyelni lehet azokat a jelenségeket, amelyek a szlovákiai magyarságnak a Szlovákia összlakosságához viszonyított statisztikai arányszámain alapulnak, másrészt pedig azokat, amelyek a lakosságon belüli műveltségi szintek szerinti eloszlásokból indulnak ki. Először is szembetűnő, hogy igen magas a csak alapiskolai végzettséggel rendelkező magyar lakosok aránya. 1991-ben Szlovákia ilyen végzettségű lakosainak 14,81 %-át alkották a magyar nemzetiségűek. Ez 4,05 %-kal magasabb, mint a magyarok 10,76 %-os aránya. A 2001-es népszámlálási adatok szerint ez a különbség 4,33 %-ra emelkedett (14,01-9,68, lásd a 39. táblázatot). Ez a kedvezőtlen állapot még azon is lemérhető, hogy a magyar nemzetiségű lakosok 30,49 %-a rendelkezik legmagasabb alapiskolai műveltséggel, holott ez szlovákiai viszonylatban 21,06 %-ot tesz ki (lásd a 40. táblázatot). Az 1991-es évhez képest az országos adatok tükrében kis javulást lehet észrevenni abban, hogy míg Szlovákiában az alapiskolai műveltségűek aránya 28,68 %-ról 21,06 %-ra csökkent, tehát 7,62 %-kal, a magyar lakosok esetében ez a csökkenés 9,00 %-os volt. Ez egy lassú kiegyenlítődésre utal. A statisztikai adatokkal kimutatható eme javulás azonban nem a tényleges műveltségi szintbeli kiegyenlítődés jele, hanem nagy valószínűséggel az idősebb korcsoportok körében a magasabb népfogyatkozás következménye. Szlovákiában ugyanis a 35 év feletti lakosok körében a magyar nemzetiségűek százalékos aránya jóval meghaladja az összlakosság arányait, ezek közül a legmagasabb alapiskolai végzettségű magyar nemzetiségű lakosok száma is magasan túllépi az összlakossági arányokat. Erre vezethető vissza a szlovákiai és a magyar nemzetiségűek közti 10,81 %-os (39,49-28,68) különbség tíz év alatti 9,43 %-ra való változása is. Ha a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség műveltségi szintje javulásának csak ilyen ütemét képes felmutatni, akkor az országos arányok elérése több évtizedig is elhúzódhat (lásd a 40. táblázatot). A legmagasabb középiskolai műveltségi szint tekintetében a magyar nemzetiség még mindig elmarad az összlakossági arányoktól. Ez 1991-ben 9,89 % volt és 2001-ben 9,44 %ra módosult. Ha ezeket a lakosság arányszámaihoz hasonlítjuk, akkor tíz év alatt ez közelebb került a 9,68%-hoz, amely a középiskolai műveltségi szint emelkedésére utal (lásd a 39. táblázat 4. sorát). A lakosságon belül a középiskolai végzettségűek százalékos arányát véve alapul tiz év alatt itt is bizonyos pozitív az országos arányokhoz való közeledési folyamat figyelhető meg, amely az 1991. évi százalékos arányok (39,41-36,22 =) 3,19%-os különbségének 2001-re 1,21 %-ra történő lecsökkenésével mutatható ki (lásd a 40. táblázatot). A szlovákiai magyarság alacsony műveltségi szintjére mutatnak rá a legmagasabb érettségi nélküli középiskolai képzettséggel rendelkező lakosok számára vonatkozó statisztikai adatok. Az ilyen végzettségű magyar lakosok százalékos arányai ugyanis tartósan meghaladják az összlakossági arányokat. A magyarság
