László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 135 39. táblázat. Műveltségi eloszlás Legmagasabb eléri műveltség 1991 2001 Szlovákia Szlovák nemzetiségűek Magyar nemzetiségűek Szlovákia Szlovák nemzetiségűek Magyar nemzetiségűek száma% száma% 1. Alapiskolai (nem befejezettel együtt) 1 512818 1 227 127 224 025 14.81 1 132 995 907 115 158 693 14,01 2.Középiskola érettségi nélkül 1 114717 966 827 120 724 10.83 1 264 144 1 096 585 134 388 10,63 Ebből 2 .1- szakmunkás 1 004 657 871 575 109 791 10.93 1 060 854 914 476 120 521 11,36 2.2 - szakiskola 110 060 95 252 10 933 9,93 203 290 182 109 13 867 6.82 3.Középiskola érettségivel 963 715 851 981 84 775 8.80 1 37 8077 1228354 115018 8,35 Ebből: 3.1- szakmunkás 90 773 84 084 4 880 5.38 251 992 231 181 16 107 6.31 3.2 - szakiskola 703 969 626 872 57 422 8.16 872 677 783 055 67 277 7.71 3.3 - gimnázium 168 973 141 025 22 473 1.3,30 253 408 214 118 31 634 12.48 4-Középiskola összesen 2 078 432 1 818 808 205 499 9.89 2 642 221 2 324 939 249 406 9.44 5. Felsőfokú 306 920 274 871 16 407 5.35 423 324 380 175 23 652 5,59 Ebből 5.1- bakalár 17 917 15 636 1 466 8.18 5.2 - magiszter, mérnök, orvos 382 013 343 950 21 087 5,52 5.3 - PhD 23 394 20 589 1099 4,70 6. Iskolai végzettség nélkül 27 043 19 109 2 765 10.22 15 529 10 978 1890 12,17 7. Ismeretlen 35 161 26 137 2483 7.06 85 533 50 129 4 045 4,73 8. Gyermekek 1991- 15 évig 2001 - 16 évig 1 313 961 1 153 276 116 117 8.84 1 079 853 941 518 82 842 7,67 9. Összesen 5 274 335 4 519 328 567 296 10,76 5 379 455 4 614 854 520 528 9.68 szempontjából hátrányos fejlődési tendenciára utal, hogy tíz év alatt ez a negatív jelenség még inkább elmélyült, hiszen az 1991-es népszámlálási adatok szerint az érettségi nélküli középiskolai képesítéssel rendelkezők százalékos aránya 10,83%-ról csak 10,63%-ra módosult ugyan 2001-re, de a lakosság 10,76%-os, illetve 9,68%-os arányváltozásaihoz viszonyítva ez közvetett növekedést jelent (lásd a 39. táblázat 2. sorát). Ez mutatható ki a lakosságon belüli ilyen képzettségűek arányának az országos arányokhoz képest nagyobb mértékű növekedésével is. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia lakosai közül 21,14%-nak volt legmagasabb érettségi nélküli középiskolai képesítése, a magyar nemzetiségűek közül 21,28%nak, amelyek 2001-re 23,50%-ra, illetve 25,81%-ra emelkedtek (lásd a 40. táblázat 2. sorát). Az országos fejlődési tendenciákhoz képest tehát a magyarság műveltségi szintjében hátrányos változások jelei is felfedhetők abban, hogy a magyarság körében nagyobb arányban növekedett az alacsonyabb, érettségi nélküli középiskolai képzettséggel rendelkező lakosok száma, mint általában Szlovákiában, s ez lényegében az említett tíz év alatt következett be. Azonban külön-külön a szlovákiai, illetve a magyar nemzetiségű lakosok körében az imént említett százalékos aránynövekedést lényegében annyiban lehet pozitív jelenségnek tekinteni, hogy a legmagasabb alapiskolai képzettségű lakosok, vagyis ennél alacsonyabb műveltségi szintű lakosok rovására jött létre. A legmagasabb érettségivel végződő középiskolai képesítéssel rendelkező lakosok között Szlovákiában az összlakosság arányaitól alacsonyabb a magyar nemzetiségű lakosok aránya, amely az 1991. évi 8,80%-ról 2001-re 8,35%-ra csökkent le (lásd a 39. táblázatot). Mivel a magyar összlakosság számának csökkenése ettől nagyobb mértékű, ezért itt is relatív javulásról, a lakosság 9,68%-os arányához való közeledésről beszélhetünk. Ezt a pozitív
