László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
132 László Béla közéleti szinten is használják, megélik saját kultúrájukat, identitásukat, tudatosan, szervezetten ápolják, a kisebbségi létnek már súlyos gazdasági, életszínvonalbeli, foglalkoztatási stb. vetületei is vannak. Ilyen szempontból a roma lakosság egész Szlovákiát behálózó szétszórtsága miatt csak kisebb, helyi jellegű területeken jelenik meg esetleg gazdasági, fejlődési tényezőként. A magyar nemzeti kisebbség merőben más jellegű szereplője az állam, gazdasági és társadalmi életének. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia 2883 települése közül 551 (19,1%) településén élt legalább 100 magyar nemzetiségű lakos. A magyar nemzetiség népsűrűségének egyik fontos jellemzője az, hogy a szlovák-magyar államhatár csaknem teljes hosszúságában összefüggő magyar nyelvterületen él, ahol 410 településen (74,4%) a lakosok többségét, legalább 50%-át alkotják. Itt él a magyar kisebbség 76,1%-a (396 214 személy). Az sem elhanyagolható tény, hogy a magyar nemzetiségű lakosok további 116 településen alkotják a legalább 10%-os kisebbséget (kevesebb, mint 50%), ahol 85 417 magyar nemzetiségű lakos él. A magyarok által lakott területek Szlovákia legtermékenyebb mezőgazdasági területei, s ennélfogva állami stratégiai érdekszféra is. így találkozik a magyar nemzeti kisebbség és az állam legkülönbözőbb érdekei, és így válhat a többség és kisebbség érdekévé e területek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi fejlesztése. Ennek viszont a legfontosabb tényezői közé tartozik a megfelelő szakmai tagoltságú, jó felkészültségű emberi erőforrások megléte. Lényegében tehát ezáltal a lakosság műveltségi, képzettségi szintjének, a képességek és készségek igényelt szakmai tagoltságának tématerületeire helyezhető problémák, kérdések vizsgálatának fontossága hangsúlyozódik. A szlovákiai magyarság műveltségi, képzettségi szintjével kapcsolatban a szakma, politika, közgondolkodás a közelmúltig megelégedett azzal a konstatálással, hogy a diplomás lakosok és a felsőoktatásban résztvevő hallgatók aránya a magyarság körében csak fele annak, mint az ország lakosai körében. Ez az 50%-os lemaradás a II. világháború óta tartósan végigkísérte a szlovákiai magyarságot. Ez hátrányosan befolyásolta a szlovákiai magyarság és az általa is lakott területek teljes gazdasági és társadalmi életét. E tehetetlenségi állapotból némi kitörési esélyt sugallt az 1998- as új kormány programja, amely szerint „a kormány garantálni fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok műveltségi szintjének emelését az országos átlag szintjére...“ Tévesen leegyszerűsítve a magyar kisebbség műveltségi szintjének problémakörét, ezután is csaknem a felsőfokú képzés problémáira korlátozták. A kormányprogram e tézisének megvalósítására nyolc éven keresztül ténylegesen nem született komplex stratégiai alapokra helyezhető kormányhatározat és a kormánykoalíció kar, illetve egyetem létrehozására korlátozta a magyarság műveltségi szintjével kapcsolatos politikai feladatát. Valójában azonban sokkal szerteágazóbb a közoktatásra, a felnőttoktatásra, a közgondolkodásra kiható és kiterjedő szélesspektrumú össztársadalmi problémáról van szó. A szakma sem figyelt fel kellőképpen a műveltségi szint problémakörében rejlő kutatási lehetőségekre és annak társadalmi szükségességére és fontosságára. 3.6.2. Az iskolai művelődés általános tendenciáiról Korunk iskolai művelődésének tendenciáit is szem előtt kell tartani, amikor a magyar nemzeti közösség műveltségi szintjével foglalkozunk. Lényeges annak összehasonlítása, hogy milyen mértékben követi a magyar nemzetiség fiataljainak művelődése ezeket a tendenciákat. Most csupán néhány, e célból fontos, felfedhető fejlődési tendenciát emelünk ki.- Elsőnek azt a fejlődési irányzatot említjük meg, amely arról szól, hogy a legmagasabb elért iskolai végzettségi szint a középiskolai végzettségről áttolódik a felsőfokú képzésre. Ezért válik szükségessé növelni a diákok számát az érettségivel végződő középiskolákban, mert csak az ilyen diákok léphetnek be a felsőokta
