László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 131 Ezek közül önálló, saját képzési rendszerei, infrastruktúrával csak a komáromi Kálvin lános Teológiai Akadémia rendelkezett. Az 1992-ben indult magyar nyelvű képzés progamja azonban csak református teológusképrésre és az egyház igényeinek megfelelő szakemberek képzésére terjed ki. Ezek diplomáit esak az egyház ismerte el. Ezen kívül 1992-től magyar nyelvű levelező kihelyezett képzéseket indított a sárospataki Eomenius Tanítóképző Főiskola Kassán (megszűnőben), a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola, a Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara és a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola «.omáromban Komáromi Városi Egyetem (Schola Comaromiensis) néven. Az eltelt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy ezek nem alkalmasak arra, hogy Szlovákiában akkreditált tanulmányi programokat indítsanak, és a működésükhöz szükséges szlovákiai törvényes keretek is hiányoznak .109 E három levelező képzésben a hallgatók száma 300-400 között mozog, és eddig 550-600 hallgató végzett (Sopron 150, Győr 250, Kecskemét 150).110 A magyar nyelvű felsőoktatás bővítésének második hulláma és az előzőektől eltérő formája a kilencvenes évek második felére tehető. A budapesti Gábor Dénes Főiskola 1999-ben Kassán és később Diószegen indított levelező képzést, a Tatabányai Modem Üzleti Tudományok Főiskolája pedig Dunaszerdahelyen nyitott főiskolai (Be.) szintű nappali tagozatos képzést. E képzések költségtérítésesek, az oktatási központok gazdasági alapon működnek.1" Az ezekben megszerzett diplomák Szlovákiában Be. szintnek felelnek meg. A magyar nyelvű oktatás negyedik kategóriájába sorolható a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Királyhelmecen kihelyezett, 1993-tól működő nappali tagozata, amely Be. szintű képzést nyújt, valamint a 2001-ben Komáromban ugyanazon egyetem által a Selye János Egyetemért Alapítvány szervezésében indított egyetemi szintű közgazdászképzés. Komáromban a gazdasági szakon indult nappali tagozatos képzés gazdasági informatika, kommunikáció, pénzügy specializációkban folyik. A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2002-ben szintén a Selye János Egyetemért Alapítvány szervezésében műszaki informatikus szakon indított nappali tagozatos képzést. Komáromban a képzések infrastruktúrával, külön adminisztrációval ellátott kihelyezett egyetemi központban folynak.112Ezeket azért választottuk el az előzőektől, mert a képzés nappali tagozaton folyik, térítésmentes, ösztöndíjazott és teljes mértékben Magyarország finanszírozza. A kihelyezett képzési központokban 2001- ben összesen 942 hallgató, 2002-ben pedig 1211 hallgató tanult. Ezek közül 2001-ben a nappali tagozatos képzésben végezte tanulmányait 350 hallgató (gazdasági szakokon), 2002- ben pedig 548 hallgató gazdasági, 48 pedig műszaki irányzaton. 3.6. A szlovákiai magyarság műveltségi szintjéről 3.6.1. Bevezető A nemzeti kisebbségek helyzete államhatárokon belül, de nemzetközi szinten is nagyon intenzíven foglalkoztatja a kutatókat, politikusokat, a közélet szinte valamennyi szereplőjét. Leggyakrabban a kisebbségek nyelvének, kultúrájának, identitásának megőrzésére korlátozódik a tudomány és a közszereplők figyelme. Azokon a területeken, azokban a régiókban, ahol a nemzeti kisebbségek többségben élnek vagy legalábbis olyan tömegben, amelyben nyelvüket nem csak családi, hanem társadalmi, 109. Uo. 92. p. 110. Sidó Zoltán: Közügy. Komárno, Schola Comaromicnsis-K-PRINT, 2002, 119. p. 111. Hushcgyi: i. m. 93. p. 112. Hushcgyi: i. m. 97. p.
