László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
130 László Béla Európai Unió újabb bővítésének utolsó szakaszával. Valószínűleg az sem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban nyílnak lehetőségek a csatlakozni kívánó Szlovákiában magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létrehozására. A szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létrehozásánál, így a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának és a komáromi Selye János Egyetem megalapításánál is az európai felsőoktatási térség szempontjait, mindenekelőtt a bolognai és az azt követő prágai (2001), berlini (2003) és a bergeni (2005) miniszteri tanácskozások ajánlásait szükséges figyelembe venni. Az általános elvi ajánlások közül a szlovákiai magyar felsőoktatás számára különösen fontos az élethossziglan tartó tanulás hangsúlyozása, de nem kevésbé a minőség és versenyképesség biztosítása is. Az első azért, mert általa lehetne valamit behozni abból az 50%-os számbeli lemaradásból, amelyet az utóbbi öt évtizedben a szlovákiai magyarság felhalmozott a felsőoktatás terén. A minőség és versenyképesség biztosítása pedig létkérdése az idegen, többségi nyelvi, valamint a határon átnyúló anyanyelvi oktatás növekvő lehetőségeinek közegében működni kívánó kisebbségi nyelvű felsőoktatásnak .107 3.5.2. Magyar nyelvű felsőoktatás Szlovákiában A rendszerváltásig Szlovákiában két helyen volt magyar nyelvű felsőoktatás. A pozsonyi Comenius Egyetemen a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék képezett magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat, ahol a másik tantárgy oktatása már teljesen szlovák nyelven folyt. A másik hely a nyitrai Konstantin Egyetem (és jogelődjei: a Pedagógiai Kar, Pedagógiai Főiskola), ahol alsó tagozatos tanítókat, valamint felső tagozatos és középiskolai tanárokat képeztek a magyar tannyelvű iskolák részére különböző szakpárosításokban. 1974-ig a képzés az igényeket ki tudta elégíteni, de az azt következő 15 évben a magyar nyelvű képzés már csak korlátozott formában létezett. A rendszerváltást követően a nyitrai magyar nyelvű felsőoktatás rövid időn belül újból olyan szintre jutott, hogy teljes egészében biztosítani tudta a magyar iskolák által igényelt tanítók és tanárok képzését. A tanárok száma egy év alatt 30-ról 60-ra, a hallgatók száma öt év alatt 120-ról 730-ra nőtt. A magyar nyelvű oktatás mértéke a tanszékek magyar nemzetiségű tanárainak számától függött. Ettől kezdve Nyitrán a magyar tanító- és tanárképzés terjedelme csak a jelentkezők számán múlt. A rendszerváltást követően a szlovákiai felsőoktatási intézményekben az említett két helyen kívül csak a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen indult kis létszámú hallgatóval 1998-ban magyar filológusképzés .108 A három államilag finanszírozott intézményben összesen 500-600 között mozog a nappali tagozatos hallgatók száma és 200-250 között a levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatók száma. Ezek a hallgatók vesznek részt a magyar vagy részben magyar nyelvű felsőoktatási képzésben. A nyitrai Konstantin Egyetemen a 2002/2003-as tanévben 419 nappali tagozatos és 212 levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatója volt a magyar szekciónak. (Nyitrán az 1995/1996-os tanévben a magyar szekció nappali tagozatos hallgatóinak száma 619 volt, a legtöbb a magyar szekció története során). A nyitrai magyar tanító- és tanárképzésben 1990 és 2003 között közel 1400 hallgató szerzett egyetemi diplomát. Szlovákiában az állami finanszírozású, három helyen folyó magyar nyelvű képzésen kívül Magyarország és a magyarországi felsőoktatási intézmények támogatásával folyamatosan több helyen is elkezdődött a magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Ezeket négy kategóriába sorolhatjuk a képzés formája és finanszírozása szempontjából. 107. Gál Tibor-László Béla: A nyitrai magyar felsőoktatás az Európai Unió tükrében. A Gábor Dénes Főiskola közleményei, 6. évf. 4. sz. (2003. szeptember) 45^19. p. 108. Hushegyi Gábor: Národnosti a vysoké školstvo v SR. Stav menšinovej legislatívy na Slovensku 2001/2002. Bratislava, Nadácia Kalligram, 2003, 87. p.
