László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
118 László Béla formák kialakulásának lassú folyamata jellemezte. Az eddig ismeretlen első szintű, baccalaureatusi képzési programokat túlnyomó többségben levelező (extern) képzési formában hirdették meg az intézmények, mivel ez tandíj beszedését tette lehetővé számukra. A kilencvenes évek elején az egyszintű felsőfokú képzésből eredően azok az intézmények, amelyek nevében nem szerepelt az egyetem (univerzita) szó, igyekeztek névváltással is deklarálni egyenrangúságukat. így 2005-ben a 29 felsőoktatási intézmény közül Szlovákiában 17 nevezte magát egyetemnek. Ezen kívül még három művészeti irányzatú intézmény működik, melyek közül kettő megnevezésében a főiskola (vysoká škola), egy nevében az akadémia megnevezés szerepel (Képzőművészeti Főiskola, Színművészeti Főiskola, illetve Művészeti Akadémia). Ezek alkotják Szlovákiában a nyilvános felsőoktatás intézményes rendszerét. A további három állami intézmény közül kettő katonai akadémia, egy pedig rendőrakadémia. Ezen kívül Szlovákiában állami működési engedélyt kapott hat magánfőiskola (Pozsony 3, Trencsén 1, Eperjes 1, Diószeg 1). A magyarországi, de más államok felsőoktatási intézményeihez viszonyítva ezek a megnevezések bizony gyakran értelmezési zavarokat okoznak. 3.3. Felsőoktatás az európai integráció küszöbén A kilencvenes években a felsőfokú intézmények csaknem figyelmen kívül hagyták a már érlelődő folyamatokat, és nem tettek előrelépést a háromszintű lineáris képzési modell felé. A Sorbonne-i Nyilatkozattal felgyorsult az európai felsőoktatási rendszerek harmonizációja.9'' Európa oktatási minisztereinek Bolognai Nyilatkozata és Prágai Nyilatkozata viszont Szlovákia törvénykezésében tennékeny talajra talált, és 2002. április l-jével már életbe lépett a teljesen új szemléletet tükröző 131/2002. számú felsőoktatási törvény. E törvény biztosítja a jogi ke 96 retet ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények gyorsan, sikeresen alkalmazkodhassanak az új európai törekvésekhez, és egyenrangú, versenyképes tagjaivá válhassanak az Európai Felsőoktatási Térségnek. E törvény ide vonatkozó rendelkezései közül emeljünk ki néhányat!- A törvény rendelkezése alapján az eddig állami irányítású, a fentebb említett első 19 felsőoktatási intézmény ún. nyilvános egyetemmé vált. Ez többek között azt jelenti, hogy részben az állam eddigi szerepét egy új szerv, a Felügyelő Tanács veszi át, amely mindenekelőtt a most már nem állami vagyon kezeléséért felel, de betölti a társadalmi igények érvényesítését is az egyetemek hagyományos döntéshozó és végrehajtó szerveinek irányában.- A törvény a nyilvános felsőoktatási intézmények költségvetésének forrásául az állami támogatáson túl tíz további forrást jelöl meg. Az állami költségvetésből az egyetemek a fejkvótás normatív finanszírozási rendszer szerint részesülnek.- A szlovákiai felsőoktatás számára a törvény egységesen a tanulmányi szak, tanulmányi program és tanulmányi terv kategóriát vezeti be. Ezek közül a tanulmányi szakok rendszerét és azok tartalmát (jelenleg 353 szakot) az oktatási minisztérium felügyeli és regisztrálja azzal együtt, hogy megjelöli, milyen fokozaton lehet az illető szakot tanulni. A tanulmányi szakok alapján az egyetemek dolgozzák ki a tanulmányi programot a lineáris modell mindhárom szintjére, és ezeket kell az egyetemeknek akkreditáltatniuk.- A törvény előírja a háromfokozatú, háromszintű lineáris, egymásra épülő képzést és az éves 60 kreditpontos egységes kreditrendszert, mint amilyen az ECTS (European Credit Transfer System). Az említett törvény szerint 2004-re a felsőoktatási intézményeknek ki kell dolgozniuk (mindenekelőtt tartalmilag) az európai egyetemek programjával összehasonlítható tanulmányi programjaikat, és ezek szerint kell megindítani a képzést. Az európai felsőoktatási rendszerek harmonizálása tekintetében a szlovákiai felsőoktatás 96. Hrubos Ildikó: A ,, bolognai folyamat". N-235. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 2002.
