Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Hushegyi Gábor: Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek
Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek 71 nyomja rá bélyegét, a legfiatalabb kritikusnemzedéket leszámítva, az előzőek a pártállami struktúrákból kerültek ki, akiknek mindig is egy egyneműsített közbeszéd volt a céljuk. Ez alól leginkább a zene és a képzőművészet szabadult ki, ezért a művészeti ágakhoz nem értő, inkább szépíró publicisták foglalták le a kritikai rovatokat az elmúlt fél évszázadban, a szakemberek szlovák és cseh lapokban publikáltak, így teremtődött meg a kisebbségi kultúra mellett a kisebbségi irodalom és a kisebbségi művészet kultusza is, ám míg az irodalomban a kortárs magyarországi művészeti kánon érvényesül, a képzőművészet területén mindennemű kánonteremtési kísérlet, vagy értékkövetkezetesség ellenségesen van fogadva. Ennek következtében a szlovákiai magyar képzőművészet a légüres térben lebeg, hiszen miért is kontextualizálódna akár a magyar, akár a szlovák kortárs művészettel. Művészeti abszurdisztán ez a javából! De térjünk vissza a fiatal Német Zoltán kísérletére, hogy megválaszolja a kérdést: ki is a szlovákiai magyar író? Egyetlen helyes válasz sem létezik, de az általa felkínáltakat - egyet kivéve, amely a magyar nyelv sajátosságára épít - a képzőművészetre transzformálhatjuk: ki is a szlovákiai magyar képzőművész? a) Egy tág értelmezés jegyében minden szlovákiai magyar képzőművész és minden további alkotó, aki kapcsolatba került a szlovákiai magyar képzőművészekkel (tehát az egyetemes képzőművészet alkotói is!). b) Azok a művészek, akik specifikusan a szlovákiai magyarok sorsával foglalkoztak, illetve foglalkoznak. Ezzel azonban a művészet témakörét egyetlenre korlátoznánk, s kizárnánk mindazokat, akik más témákat preferálnak. c) A Szlovákiában élő, magyar nemzetiségű képzőművészek csoportja, ám ezzel viszont kizárnánk azokat, akik itt születtek, itt alkottak, életük egy része ide köti őket, de már távoztak a mai Szlovákia területéről (pl. Kassák Lajos, Rudnay Gyula, Szóbél Géza, Reichentál Ferenc, Tallós Prohászka István, Luzsica Lajos stb.), illetve azokat is, akik pl. Magyarországon születtek, majd iskolásként vagy már felnőtt fejjel kerültek végleg (Cseh)szlovákiába, s mind a mai napig Magyarország állampolgáraként élnek a szlovákiai településeken (pl. Rónai Péter). d) A szlovákiai magyar képzőművészet kontextusába sorolható hazai magyar és külföldi alkotók és kritikusok (pl. csak a kritikusok közül: Beke László, Lóska Lajos, Néray Katalin, Pogány Gábor, Szabó Lilla, Szepes Hédi, Tatai Erzsébet, Tímár Katalin, stb.) e) A kizárólag a szlovákiai magyar művészeti közegben működő és a Kárpát-medencében ezt a közeget képviselő művészek. Ám ezzel kizárjuk a legjelentősebb országos közegben érvényesülő alkotóinkat, mint pl. Bartusz György, Németh Ilona, Rónai Péter, és a csaknem kizárólag külföldön ténykedőket, pl. Farkas Rolandot és Juhász R. Józsefet. f) Azon szlovákiai magyar művészek, akik továbbviszik a szlovákiai magyar művészeti hagyományt (ha egyáltalán létezik ilyen, de ismét redukciót követünk el, mert leválasztjuk az egyetemes hagyományt, illetve a kortárs művészetet preferálókat). g) Azok a művészek, akik szlovákiai magyarként szocializálódtak. Ám ez sem univerzális kritérium, hiszen többen Prágában (Bartusz Gyula, Szabó Gyula), Budapesten (Német Ilona), Londonban (Téglás Attila), illetve számtalan külföldi részképzés útján (Farkas Roland, Csillag András, Baffi Dávid, Pál Ildikó, stb.) váltak művészekké. h) Azokat is „szokás szlovákiai magyar szerzőknek nevezni, aki nem tudják meghaladni a regionalitást (...) a honi irodalom másod- és harmadosztályát” - írja Német Zoltán. Ám ebben az esetben e fogalom a provincializmus szinonimájává válik, a jelentős alkotók az egyetemes, illetve a nemzetközi művészeti kánon(ok) részévé válnak. i) A „liberális” felfogást követve: az a szlovákiai magyar képzőművész, aki annak vallja magát, származásától függetlenül.56 E kilenc alternatíva is jelzi, hogy nincs egyetlen, minden szempontból tökéletes és he-56 U.O., 13-17.
