Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Hushegyi Gábor: Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek
Kortárs és jelenkori magyar képzőművészek 69 zájuk sokkal közelebb álló közegbe - legtöbbször a többségibe - tagozódnak be. A magyar kulturális és művészeti közegből való tudatos kilépésre számtalan példa hozható fel az elmúlt 85 évünkből, a képzőművészet területén pl. Tilkovszky Béla, Reichental Ferenc, Weiner Imre, Nemes Endre, Gwerk Ödön, Szóbél Géza, Kudlák Lajos, Jakoby Gyula, Bartusz György, Rónai Péter, Németh Ilona, Varga Emőke, Csudái Iván, Szentpétery Adám, Farkas Rolnad, Baffi Dávid, Sille Erik, a fotóművészetben Honty Tibor, Blüh Irén, Huszár Tibor, Csáder Judit, Kopasz Viktor, stb. hogy csak néhány nevet említsek, természetesen nem a teljesség igényével. E gazdag névsor láttán azonban le kell szögezni, hogy ezeknek a művészeknek a döntése - egy-két kivételtől eltekintve (pl. Gwerk, Weiner, Tilkovszky) - nem a nemzetiségi hovatartozás feladása miatt történt vagy ahhoz vezetett volna. Az ezredforduló első évtizedének felén túl járva leszögezhető, hogy stratégiai szempontból egy radikális szemléletváltás szükségeltetik, amely egy modem közösségben gondolkodva a kornak megfelelő, az egységesülő európai kulturális és művészeti teret felvállalva fogalmazza meg a kultúra jövőjét. A kultúrát és művészetet kétszínű fúgaként kellene értelmezni, amelyben helye van mind a magas, mind a helyi kultúrának és művészetnek, s egyik sem helyettesítheti a másikat, bármelyik preferálása öncsonkításhoz, a csak amatőr tevékenység elismerése modernizációs szakadékba vezet. 2. A „KISEBBSÉGI MŰVÉSZET” ÉS A „(CSEH)SZLOVÁKIAI MAGYAR MŰVÉSZET” FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSI ALTERNATÍVÁI ÉS A „KISEBBSÉGI MŰVÉSZETI” ÉRTÉKELÉSÉNEK STRATÉGIÁI A fogalmak és jelentésük szüntelenül visszatérő kérdések a (cseh)szlovákiai magyar kultúrában és művészetben. Való igaz, hogy a társadalmi változásoknak megfelelően 10-15 évenként búvópatakként feltörő vitákat gerjesztenek mind az irodalomban, mind a képzőművészetben. Egy biztosan állítható, hogy ezek a viták sohasem kizárólag művészetközpontúak, a háttérben két markáns társadalmi szemlélet feszül egymásnak. A két világháború közötti időszakban már 1925-ben elkezdődött a csehszlovákiai magyar kultúráról, irodalomról folyó vita, s ezt követte 1926 és 1927 mezsgyéjén az első azonos témájú képzőművészeti vita Flache Gyula és Nyíressy Tichy Kálmán között.47 E vita leegyszerűsíthető a modem és a 19. századi művészetszemlélet közötti konfliktusra, vagy a konzervatív Tichy részéről az egységes magyar kultúra és művészet védelmére, illetve Flache oldaláról a sajátos szlovenszkóiságra, ám az egyetemességre való tekintettel. Ez utóbbi elutasította azt a korabeli magyar kultúrpolitikát, amely az 1920-as években Magyarországon érvényesült. Mélyrehatóbb és több szempontot is megnyilvánulni engedő vitát kezdeményezett a pozsonyi FORUM művészeti folyóirat, amelynek szlovernszkói magyar festőművészetről szóló ankétjára a szlovenszkói magyar művészek (Weiner Imre, Erdélyi Béla) mellett szlovák képzőművészek (Ľudo Fulla, Gustáv Malý, Mikuláš Galanda), szlovák műtörténész (Vladimír Wagner) és budapesti művészettörténészek, kritikusok (Elek Artúr, Farkas Zoltán, Kállai Ernő) is válaszoltak.48 Ennek a témának ciklikusan mindig eljön az újabbnál újabb változata, így volt ez a második világháború évei alatt, majd a sztálinizmus éveiben is, de megismétlődött mindez az 1960-as és 1970-es évek mezsgyéjén, az 1980-as évek vége felé, s az új társadalmi helyzetnek megfelelően a rendszerváltozás után is, azzal a különbséggel, hogy ezek a 47 Tichy Kálmán: Képzőművészetünk válsága I-III. Prágai Magyar Hírlap, 5, 1926, 295 (december 30.), 8., 296 (december 31.), 8., 6, 1927, 1 (január 1.), 15.; Flache Gyula: Képzőművészetünk válsága l-ll. Válasz Tichy Kálmán cikksorozatára. Prágai Magyar Hírlap, 6, 1927, 5 (január 8.), 4., 6 (január 9.), 4.; Tichy Kálmán: Képzőművészetünk válsága I-III. Prágai Magyar Hírlap, 6, 1927, 14 (január 19.), 8., 15 (január 20.), 8., 16 (január 21.), 8.; Flache Gyula: Képzőművészelünk válsága I-III. Nyílt levél Tichy Kálmánhoz és a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete minden művészéhez. Prágai Magyar Hírlap, 6, 1927, 23 (január 29.), 8., 25 (február I.), 8., 26 (február 2.) 8. 48 Brogyányi Kálmán: A szlovenszkói festőművészet ankétja. Fórum, 6, 1936, 1, 1-5., 2, 9-10.
