Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
272 Szabómihály Gizella lag nagy számban vesz át magyarországi szövegeket (külpolitika, bulvár, színes hírek), a hazai témájú írások jelentős része azonban vagy fordítás, vagy valamilyen szlovák szöveg feldolgozása, az arra való reflektálás, ezért megfigyelhető a szlovák politikai és sajtónyelvre jellemző kifejezések, fordulatok átvétele.426 Mivel sok aktuális témáról először az egyetlen napilapban, az Új Szóban jelenik meg magyarul tudósítás, a lapnak jelentős szerepe van a szlovákiai magyar standard nyelvhasználat alakításában. Kedvező határ menti elhelyezkedése miatt a szlovákiai magyarság számára elérhetőek voltak (és ma is azok) a magyarországi rádió- és televízióadások, és a felmérések azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok elsősorban ezeket preferálják (1. pl. Lampl Sorbán 1999). A dél-szlovákiai kábeltelevíziók kínálatában általában megtalálhatók a nagyobb és jelentősebb magyarországi televíziók, rosszabb azonban a helyzet a szlovák többségű városokban. A Szlovák Rádió magyar adásának (a Patria Rádió) „hallgathatósága” jelentősen javult a rendszerváltozás után, ez elsősorban annak tudható be, hogy korábban csak az előzőleg leírt és jóváhagyott szöveg volt beolvasható, vagyis a rádióban elhangzó szövegek szerkezete és stílusa távol állt a tennészetes élőbeszédtől. A helyi magyar nyelvű rádiózás kialakulását, a helyi televíziók fejlődését gátolja az államnyelvtörvénynek az a rendelkezése, amely szerint a helyi rádiókban és televíziókban kisebbségi nyelvű szöveg csak akkor hangozhat el, ha ugyanaz az államnyelven is elhangzik. Ez a rendelkezés a magyar nyelv használati körét jelentősen szűkíti. Az utóbbi néhány évben az elektronikus sajtó a lapok internetes kiadásával, valamint néhány hírportállal is bővült. 5.2. Közigazgatás A kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályba lépése óta, azaz 1999 óta valamelyest bővültek a magyar nyelv írásbeli használatának a lehetőségei, érzékelhető javulást e tekintetben azonban nem sikerült elérni. Ennek oka nagyrészt a törvény egyes rendelkezéseinek korlátozó volta427 428, beleértve azt a tényt is, hogy a jogszabály alig ró kötelezettségeket az érintett hivatalokra a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesíthetőségének vonatkozásában. így pl. a tisztviselők számára nem kötelező az érintett kisebbségi nyelv ismerete, ezért a nyelvhasználati jogok problémamentes érvényesítése szempontjából alapvető jelentőségű a hivatalnoki kar összetétele. Az önkormányzatok kapcsán is csak lehetőségeket fogalmaz meg a törvény, tehát csak ott reális a kisebbségi jogok érvényesíthetősége, ahol az adott kisebbség helyben többséget alkot (vagy a képviselő-testületben számarányánál nagyobb számban van képviselve). A kisebbségi nyelvek hivatali használatának lehetőségét tovább szűkíti az a tény, hogy sem az ügyfelek, sem pedig a hivatalnokok nem ismerik a magyar jogi-közigazgatási terminológiát és a 426 A rendszerváltozás után a politikai álláspontjukat megváltoztató politikusokkal és közéleti személyiségekkel kapcsolatban Magyarországon a Saulusból Paulus, illetve a damaszkuszi út kifejezések és ezek változatai terjedtek el, nálunk viszont a köpönyegforgatás (prevrátenie kabátov), illetve az ehhez kapcsolódó képiség volt a jellemző. Egyéb szlovákiai példák: olvashatatlan (nečitateľný) ’politikai-ideológiai álláspontja nem egyértelmű’; vályú (válov; byť pri válove) ’jól jövedelmező állás, pozíció’ azaz húsosfazék; vályúharc (boj o korytá) ’a jól jövedelmező pozíciókért folyó harc’; lusztráció (lustrácia) ’politikai átvilágítás’; stb. 427 A törvény értelmében a magyar csak a helyi önkormányzati, valamint a körzeti (korábban járási) hivatalokban használható, a lényegében minden állampolgárt érintő társadalom- és egészségbiztosítási intézményekben már nem, nem egyértelmű továbbá az adóhivatalok és a rendőrség mint specializált államigazgatási szervek státusa sem. A kisebbséghez tartozó személy saját nyelvén is fordulhat írásbeli beadvánnyal az adott hivatalokhoz, a kérelmeket viszont általában az arra rendszeresített szlovák nyelvű űrlapon lehet benyújtani, s mivel a törvény nem rendezi ezek kérdését, a kisebbségi nyelvű ügyfélnek alig van lehetősége anyanyclvén kérelmet benyújtani. Nem kisebbségi nyelvű beadványra pedig csak államnyclvü válasz érkezhet, ugyanakkor a hivatal által kisebbségi nyelven is kiadható válaszok (határozatok) köre is csekély. 428 Jellemző, hogy Szlovákia nem vállalta a Chartának a kisebbségi terminológiai kutatások támogatására vonatkozó rendelkezését [12. cikk, 1. bek. h) pont]. Ez a tény összhangban van azzal a szlovák nyelvpolitikai szemlélettel, mely szerint a kisebbségi nyelvek használata alapjában véve magánügy.
