Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Szabómihály Gizella: A szlovákiai magyarság nyelvi helyzete
270 Szabómihály Gizella igaza van. A szlovák többségnek azért, mert Szlovákia - számos régi és új európai uniós tagállammal ellentétben - ratifikálta az összes releváns nemzetközi dokumentumot, a legtöbb nyilvános nyelvhasználati terület belső jogszabállyal is le van fedve. A kisebbségeknek pedig azért van igazuk, mert egyrészt találkozunk egyes jogok szűkítő értelmezésével, illetve a tényleges nyelvhasználati lehetőségeket korlátozó rendelkezésekkel, másrészt pedig számos országban a hazai kisebbségekkel (konkrétan a magyarokkal) összevethető helyzetben levő kisebbségek nyelvhasználati jogai jóval szélesebbek és konkrétabbak423. A biztosított nyelvhasználati jogok eltérő értékelése az ún. „nemzetközi standardok” eltérő értékeléséből is adódik. A vonatkozó nemzetközi dokumentumokból látható, hogy vannak bizonyos, azonos vagy hasonló módon megfogalmazott pontjaik, ilyen például az, hogy a nyelvi jogokat egyéni jogként kezelik424, és tiltják a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetést, viszont a kisebbségek nyelvi jogait különböző „mélységben” és részletezésben tárgyalják. Továbbá az egyes dokumentumok között különbség van a tekintetben is, elvámak-e az államoktól aktív kisebbségvédelmet (a nyelvi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumokat bemutatja Szabómihály 2005c). A nemzetközi szervezetek közül elsősorban az Európa Tanács próbálta meg rögzíteni, mi tartozik a minimális kisebbségi jogok közé: a Parlamenti Közgyűlés 1492-es ajánlása szerint a nemzeti kisebbségek minimális jogait tartalmazó dokumentum a kisebbségvédelmi keretegyezmény. A Velencei Bizottságnak a minden részes állam által akceptálandó nyelvi jogokkal kapcsolatos állásfoglalása425 leszögezi, hogy A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának szellemével összeegyeztethetetlen volna, ha a III. részbe sorolt cikkek valamely rendelkezéseit kiemelve egy olyan „csomagot” állítana össze az Európa Tanács, melyet minden csatlakozó államnak el kellene fogadnia; hiszen a Charta egyik alappillére a kisebbségi nyelvek eltérő helyzetének és az e nyelveket beszélők különböző szükségleteinek a felismerése. A 7. cikk viszont olyan alapvető elvárásokat fogalmaz meg, melyet a részes államoknak a politikában, a jogalkotásban és a gyakorlatban is érvényesíteniük kellene. A nyelvhasználatnak a nemzetközi jog által védett aspektusait foglalta össze több tanulmányában is Fernand de Varennes (1. pl. 1998, 2001) De Varennes rámutat arra, nem egységes a jogi szakértők véleménye a tekintetben, hogy már létező jog-e, vagy csak egy alakulóban levő standard az, hogy az államnak (a kormánynak) figyelembe kellene vennie a kisebbségi igényeket, vagy sem. A legtöbb esetben (pl. a kisebbségi nyelv használata a közigazgatásban, a közoktatásban, a bírósági és peres eljárásban, az állami tömegtájékoztatásban, a személy- és helynevek hivatalos használata stb.) a méltányosság és a diszkriminációmentesség elve alapján figyelemmel kellene venni az adott kisebbség számát, tehát minél nagyobb létszámú, minél inkább koncentrálódik egy adott területen egy kisebbség, annál több szolgáltatást kellene a számára saját nyelvén nyújtani. Több nemzetközi dokumentum is tartalmaz ilyen megoldást, A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája pedig kifejezetten olyan dokumentum, ahol e „csúszó-skála” (ahogyan ezt a modellt de Varennes nevezi) egyes pontjai konkrétan meg is fogalmazódnak, s ezek közük kell és lehet a részes államoknak választaniuk. Ebből a szempontból figyelemre méltóak a Keretegyezmény végrehajtásával kapcsolatos külföldi szakértői vélemények (elemzi Szabómihály 2006a,b). Az ún. Advisory Committee mind az első, mind pedig a második ellenőrzési ciklus kapcsán üdvözölte a szlovák kormány bizonyos pozitív lépéseit, egyúttal azonban számos kritikát is megfogalmazott, ezek egy jelentős része nyelvi jogokat is érint. 423 Ez a helyzet pl. a dcl-tiroli németekkel és a finnországi svédekkel. 424 A legtöbb dokumentumban a „(nemzeti) kisebbségekhez tartozó személyek” kifejezés szerepel. 425 Opinion on the provisions of the European Charter for Regional or Minority Languages which should be accepted by all the contracting states. Strasbourg, 1996.3.11., CDL-MIN(1996)002c-rcv.rcstr.
